Miért kell röhögnöd ha csikálnak?

A legtöbben ettől az első látásra jóindulatúnak tűnő mozdulattól irtóznak. Pedig alig különbözik a simogatástól vagy egy kedves érintéstől. Ez a csiklandozás.

Nem is gondolnánk, de a csiklandozásnak komoly történelme van.

A csiklandozás népszerű kínzómódszer volt a „sötétebb" korokban. A spanyol inkvizíció, a kínai császárság és az ókori rómaiak is előszeretettel alkalmazták. A Római Birodalomban az áldozatot kikötözték, lábát tömény sóoldatba mártották, majd összeeresztették egy kecskével. A kecske érdes nyelvével buzgón nyalogatta a delikvens talpáról a sót, ami eleinte a csiklandós érzés miatt volt tűrhetetlen, később viszont már azért, mert a sok nyalogatástól lejött a bőr az áldozat talpáról, és mind a só, mind a reszelős nyelv érintése elviselhetetlen fájdalmat okozott.

Az első tudományos adatok, amelyek megemlítik a csiklandósságot, még 1882-ből származnak. Ekkor találták meg az emberi testen a képen fekete pontokkal jelölt un. hiszterogén zónákat.

Ezeknek a bőrfelületeknek a csiklandozásával, dörzsölésével akár epilepsziához hasonló tünetek is kiválthatók.

A csiklandósság érzékeléséért a tapintást érzékelő idegek felelnek. A gerincvelő idegpályáin keresztül a csiklandósság érzése az agy középső részén az agyalapon lévő talamuszba jut. Ez az ún. talamikus szint.

A túlzott csiklandósságot a stressz, a felgyülemlett belső feszültség, az idegrendszer érzékenysége okozza.

A férfiak és a nők a tapasztalatok szerint ugyanolyan csiklandósak. A gyerekek viszont sokkal érzékenyebbek. Ez azért van, mert bőrök finomabb, puhább és vékonyabb, mint a felnőtteké, tehát jobban is ingerelhető.

De ki ismerhetné jobban az érintés erejét, mint egy masszőr. Szerinte a hozzájáró vendégek csak az első alkalommal csiklandósak, később belső feszültségeik a masszázs hatására feloldódnak. Gizella megmutatta, hogy csiklandósság szempontjából melyek testünk legérzékenyebb területei.

A csiklandozás általában kellemes érzést vált ki belőlünk, persze van, akinek ugyanez kiállhatatlan kínokat jelent.

Amikor csiklandoznak minket, természetesen megpróbálunk kitérni a támadás elől. Mindannyian reflexesen védekezünk. Legjellemzőbb, hogy összegörnyedünk.

A csiklandósságot leküzdeni nem lehet, de tudatosan befolyásolni talán igen, hiszen van aki már attól csiklandóssá válik, ha puha anyag érintkezik a testével.

Nos, ha ily módon leküzdhetnénk belső feszültségeinket talán kevésbé lennénk csiklandósak. De addig is, amíg ez sikerül, a legjobb védekezés a támadás.