Az orvosi altatásnál magát az elalvást a gáz okozza?

Engem már altattak, maszk nem volt, csak infúzió. Viszont aki szobatársam volt a kórházban, őt altatógázzal altatták.

Szóval mindkét verzió létezik. Hogy melyiket konkrétan mikor alkalmazzák, azt nem tudom.

A nitrogén-oxidul teljesen alkalmatlan bealtatásra. Amire jó az a fájdalomcsillapítás, továbbá ha azt használják a többi szerből kevesebb kell.

Gázzal manapság felnőttet nem altatunk be. Ennek az az oka, hogy a gázzal történő bealtatás során van egy izgalmi szakasz, amikor a beteget szó szerint le kell fogni, mert már nem tud magáról de tekergőzik és vonaglik mint a kígyó. Ez a szakasz veszélyes, de gyereknél maxra tekert koncentrációval gyorsan leküzdhető, felnőttben azonban tovább tart. Tehát kisgyerekeken kívül ma már senkit nem altatunk be gázzal.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem használunk gázt (helyesebben gőzt), a gyakorlatban a következő képpen zajlik egy altatás: A beteg még az osztályon kap egy nyugtató hatású tablettát, majd leérkezik a műtőbe, itt vénásan kap szintén nyugtatót (Dormicum) és nagyon erős opioid fájdalomcsillapítót (általában fentanylt) közben már az arcára helyeztük a maszkot és a beteg mélyeket lélegzik 100 %-os oxigénből, ez azért kell ha bénázunk intubálásnál akkor ne legyen oxigénhiánya egyből a betegnek. Eztán kap a beteg vénása altatószert, ez lehet propofol, etomidate, thiopental vagy ketamin, majd pedig izomlazítót adunk, és annak a hatóideje után intubáljuk a beteget, mikor a légzése leállt. Eztán ha bent van a tubus választhatunk, hogy hogyan folytatjuk a dolgot, mehetünk tovább mondjuk vénásan propofollal vagy áttérhetünk gőzre isofluranera, sevofluranera. Amíg a beteg alszik folyamatosan kap altatószert továbbá bizonyos időközönként fájdalomcsillapítót és izomlazítót. Amikor a műtét végéhez közeledünk már nem adunk gyógyszert csak hörgtágítót esetleg izomrelaxáns antidotumot, és a beteg felébred, és kikapjuk a csövet a szájából.