Melyik orvos típus a gyakoribb: aki mindent elmond, lehet tőle kérdezni vagy az aki meghallgatja a beteg mondanivalóját, de nem mond semmit csak kiírja a dolgokat?

Az én orvosom türelmesen meghallgat,ha hiányérzete van rákérdez néhány dologra. Viszont nem mond semmit,felírja a gyógyszert,és viszontlátásra!

Ettől függetlenül lehet tőle kéredzni,nagyon normális,mindenre válaszol,de ha nem kérdezel nem mond egyebet egy alap diagnózisnál.

Sajnos a második, holott a betegjogok közé tartozik a megfelelő tájékoztatás is. (Csak ezt sok beteg nem is tudja, így nem mer kérdezni vagy felvilágosítást kérni.)

Ráadásul nagyon sok orvos még csak végig se akarja hallgatni, látszik rajtuk, ill. vannak, akik kifejezetten jelzik, hogy igyekezni kellene. :(

És ez tényleg a betegségekkel, tünetekkel stb. kapcsolatos témára vonatkozik. (Az én háziorvosomnál nem egyszer hallottam már az előző betegeket, hogy kb. a fél életüket elmesélik - akkor jogos lenne félbeszakítani, leállítani.)

Orvosként azt gondolom, hogy állami rendeléseken az utóbbi. Ennek több oka is van:

1. Az idősebbek még a paternalis orvos-beteg kapcsolatban "nőttek fel", ahol az van, amit az orvos mond, a beteg szó nélkül megcsinálja, hiszen "az orvos ért hozzá".

2. Állami rendeléseken annyira sok a beteg és általában annyira kevés az orvos, hogy nincs elegendő idő a részletes tájékoztatásra. Egyszer kiszámoltam, hogy a jelenlegi betegforgalom mellett nálunk pl. egy betegre 7 perc jutna, de ebben benne van az anamnézisfelvétel vetkőzés, vizsgálat, öltözés, megbeszélés, terápiás javaslat. 7 percbe ugyan mi fér bele? Nem sok minden.

3. Nem akarok szemét lenni, de a betegek egy része annyira buta, alulképzett, hogy egyszerűen nem tudod neki érthetően átadni az információkat. Tudom, nehéz elképzelni, de valóban így van. Próbálnád neki egyszerű szavakkal, kifejezésekkel elmondani a dolgokat, de azt sem érti meg.

Magánrendeléseken nyilván jobb a helyzet, hiszen ott a beteg általában azt várja el, hogy az orvos meghallgassa, alaposan elmagyarázza a dolgokat. Ha ezt nem kapja meg, akkor igen hamar el fog pártolni máshoz.

Igen, a fiatalok még lelkesebbek. Én sem tudok csupán 7 percet foglalkozni egy beteggel, pláne, ha picit is összetettebb problémája van, nem csak egy rutin vizsgálatra jön. De elég idegesítő, mikor az asszisztensek nyafognak az ember fülébe, hogy siessen már, mert erre itt nincs idő, kint még 50-en ülnek és a 8 órás beteget nézzük 10:30-kor....

(Hozzáteszem, nálunk nincs időpont, aki betéved, azt ellátjuk)