Altatásról tapasztalatok?

Félni nem mondanám, hogy féltem, kicsit izgultam, de tudtam, hogy valószínűleg úgyis minden rendben lesz, kis rizikójú műtétről lévén szó. Kaptam egy kis Xanaxot még a kórteremben, aztán fent a műtőben beszélgettünk kicsit az aneszteziológussal, az is oldotta a feszültséget. Elalvás közben elkezdtem kettőt látni, mondtam is neki, mire azt mondta, lesz az még több is. Nem lett, mert megszakadt a kép.

A következő pillanatban valami zöld helyen voltam és egy nő beszélt hozzám, de nem tudom ki és mit mondott. Azt éreztem, hogy nem tudom miért, de ez most nagyon jó nekem. Aztán egyszer csak egy másik helyen találtam magam, ami fehér volt és volt ott egy férfi is, de az ő arcára sem emlékszem. Megkérdeztem tőle, minden rendben volt-e, azt mondta, igen. Ennek nagyon megörültem és elkezdtem neki valamit magyarázni, nem túl sok sikerrel. Azt mondta, ne beszéljek hülyeségeket, pihenjek inkább. Továbbra is igen euforikusan éreztem magam.

Újabb sötétváltás után megint a kórteremben voltam, a tudatom immár tiszta volt és a seb is elkezdett fájni. Hozta a nővér a kacsát, hogy abba tudok pisilni, de először egyszerűen nem ment, pedig éreztem hogy kell, ettől egy kicsit megijedtem, aztán végül sikerült.

Szóval röviden ennyi. Összességében egész kellemes élmény volt. :D