Hogyan válthatok másik felnőtt dokira anélkül, hogy Őt nekem többet látnom kéne? (többi lent) 16/l

A helyzet az, hogy a dokimmal nagyon nem vagyunk egy hullámhosszon, de még véleményben sem - amit legutóbbi alkalomkor ő is megjegyzett.

Aggodalmaskodok mert ropog a bokám mint egy ropi, csak akkor nem, ha magasított/magassarkúban megyek (utóbbiban szeretek lenni). Kérdem én, meg lehetne e nézetni. Lényegében nem. Gyerek dokimnak még el is hittem, hogy semmi baj, de könyörgök, majdnem 17 vagyok!

A másik. Elmegyek hozzá reggel, iskola időben kedden (akkor kevesebben vannak, utána meg mentem vissza iskolába. Láthatóan táskával mentem), hogy adjon beutalót ortopédiára. Kérdi, miért? Erre válaszolom neki, hogy nem azért, mert fájna (amikor először voltam, még másik dokim utalt be, akkor sem azért mert fájt), hanem azért, mert kényelmetlen érzés olykor, és azt érzem, hogy nem teljesen normális. Első vizsgálatom után tesiből felmentettek az olyan gyakorlatokból, ahol a nyakamat kell használni, pontosabban amik kényes mutatványok, mint pl.: bukfenc, fejenállás, kézenállás stb. Erre azt mondta, hogy ilyen indokkal nem ad beutalót. Jelenlegi iskolámban a tesi annyiból áll, hogy kimegyünk és sétálni kell (sokan ennyit se képesek megcsinálni), de következő évben lehet, hogy más lesz a tanárunk, mivel akkor 3 vagy 4 osztály is lesz az iskolában (jelenleg csak 2 van), és szeretném tudni, hogy mi is a helyzet.

A dokinőm képes szó szerint vagy 5x megkérdezni a nevemet 3 percen belül. Kérdez tőlem valamit, és konkrétan legtöbbször azt sem hagyja, hogy végigmondjam, vagy pedig elkezd az asszisztenséhez vagy kihez beszélni. Aztán, teljesen mindegy miért megyek hozzá, belül idegbetegként lépek ki tőle az ajtón.

Egyedül váltottam dokit, nem ezzel van a gondom, hanem azzal, hogy elkérte a papírjaimat, leleteimet, amiket vissza kéne tőle szereznem ha megyek másikhoz, viszont nekem nincs már türelmem a kérdéseihez és kb az egész személyiségéhez. Nem tartom rossz embernek, még csak idiótának sem.

DE! - mert mindig van egy de.

Nem normális, hogy görccsel a gyomromban kell várakoznom, előre röviden és tömören megfogalmaznom miért megyek, mert biztos a szavamba vág, ahogy az sem, hogy belül felrobbanok tőle! És tényleg, vértünk egyszer vérnyomást, előtte kiselőadást tartott nekem valamiről és az eget súrolták a számok, amit ráfogott arra, hogy előtte beszélt nekem.

Szerintem egy háziorvos arra való, hogy bizalommal forduljak hozzá, amikor aggódok (bokám ropogása és az ortopédia), akkor ha mást nem, de valami értelmesen nyugtatót mondd, vagy küld beutalót. Ráadásul, ugyan még nem élek szexuális életet, de amikor valószínűleg sohanapján kiskedden fogok, akkor inkább ugornék a Dunába, minthogy ezzel odamenjek neki, hogy írjon fel fogamzásgátlót.

Nem én választottam. Őt felírta valaki, én ismeretlenben azt mondtam oké, aztán jól megszívtam.

Mellesleg az is zavaró, hogy a rendelőben van két átlátszó függöny, kívül pedig egy játszótér. Amikor levettem a blúzomat, pont voltak munkások, és ugyan nem néztek arra, de könyörgök, ha én kristálytisztán láttam őket, akkor biztos, hogy ők is engem, ezért utálom amikor meg akar vizsgálni! Egy ki**eszett sötétítő vagy akármilyen normális függönyt nem képesek feltenni, ha már a földszinten van a helyiség.