Vajon mi a helyes?

Évfolyamtársammal mindég konkuráltunk, és idegesített, hogy Ő mindég jobb volt, gyorsabb volt, találékonyabb, és anyagilag is jobban bírta a tanulmányokat, egy munkahelyre kerültünk a sebészetre, itt is állandó őrlődés volt köztünk, és több volt a fizetése is, azt a nőt vette el akinek én udvaroltam orvosi alatt, szóval minden, de minden jobban bejött neki, és már úgy nézett ki, hogy a feletessem lesz, de múlt héten súlyos baleset érte, én kellene operáljam, a felesége, a munkatársak is engem kértek, úgy érzem eljött az én időm, kibuktathatnám, félretehetném Őt, nem volna muszáj rendbe jönnie teljesen, legalább is orvosként mint eddig nem működhetne és megnyílhatna előttem az érvényelülés útja az osztályon, mindenki megértené, „csak ennyit lehetett teni”, és végre én is építhetném a karrieremet kedvemre, mert ha meggyógyulna, hát ismét, folytatná az elnyomásomat tovább, és nyugdíjig az öntelt arcát kellene tűrnöm a másodlagosságomat, ...........hát igen nagy a kísértés