Epekő műtétem lesz és nagyon félek főleg az altatástól es hogy mi lesz utanna. Akinek volt ilyen műtéte az leírná tapasztalatait és hogy fáj-e meg hány nap után engednek haza?

Nekem nem epeko volt, de ugyanugy laparoszkopia. (mehenkivuli terhesseg). Az altatastol rettegtem komolyan, de semmi.. Felvisznek a mutobe,kapsz az ujjadra csipeszt, egy branul/kanul nem tudom mi a neve:),majd kapsz 2szurit es maszkot, kicsit sztem budos az a gaz, de nem vészes. Az elso szuri utan semmi, ahogy az anesztes fogalmazott ettol csak jol erzi kicsit magat, a masodikat, ahogy nyomta be mar szedultem, majd 15masodperc es alvas.. a hasam fajdogalt par napig, de egy hetet voltam tappenzen es tudtam dolgozni. 4lyuk volt a hasamon, van akinek csak 3,ebbol egy a koldok. Emelesre nekem sokáig fajt,epenel nem tudom.

Az altatas utan mikor felebresztettek egy fel órát meg nem igazan voltam magamnal, folyton kerdezgettem, sikerult e a mutet es nem emlekeztem a valaszra:) Utana kitisztult a fejem, semmi szedules, hanyas stb. Viszont lehet megszoktam a szert, mert a 2-3.mutetem utan mar gyorsan "észhez tertem" :) Nyugi nem lesz gond.

Nekem nemrég volt laparoszkópos epemütétem, az altatást "észre sem vettem" és utána egyáltalán nem fájtak a kis vágások - csak néha húzodtak kicsit.

Én két nap múlva itthon voltam nagy örömömre, ha elfáradtam, akkor lepihentem. Az elsö egy-két hétben hamar elfáradtam meg nap közben is elaludtam egy-egy órára, de ez volt az összes kellemetlenség.

Engem petefészekcisztával műtöttek januárban, szintén laparoszkóppal. Minden rendben volt közben, sőt én inkább a műtét után voltam rosszul (sokat hánytam, meg feszült a hasam a gáz miatt). Amint kiment az altató hatása, szóltam a nővérkének, hogy egyre jobban lüktetnek a sebek, máris adott infúzióban. Aznap este már sétáltam is (muszáj volt egyébként, különben nem engedtek volna haza), az éjszakám nem volt túl jó, mert mindig belenyillalt a fájdalom a sebekbe, nem tudtam jól elhelyezkedni sehogy sem. Másnap reggel már mentem haza, ahogy aláírta a doki a zárójelentést. Otthon már jobb volt a pihenés és az alvás, felpocoltam több párnát, így kevésbé feszült a hasam. Azóta már csak három kis rózsaszín heg emlékeztet arra, hogy mi történt velem.

Minden jót, könnyű gyógyulást.