Mit érdemel egy ilyen orvos? Te, hogy javítanád a rendszert? Milyen segítséget adhatsz másoknak, hogy ezt ne kelljen átélniük? DÖNTS!

Másik orvoshoz mennék.

Biztosan van, aki kedves és segítőkész. Talán nincs ennyi címe, pozíciója, de attól még valószínűleg többet tud segíteni.

Miért kéne valakinek a saját rokonai előtt szégyellnie magát???? Mondjuk eleve nem egyedül kéne mászkálnia orvoshoz, hanem családdal, akik megvédhetnék, ha egy ilyen bunkó orvossal kerülnek szembe.

Az egészségügyben talán a megalázóbb, de ez és hasonlók naponta történnek a közszféra minden szegletében. Sokan vannak akik szeretnék a rendszert jól működtetni és mindent meg is tesznek érte, de maga a rendszer/kollegáik elgáncsolják őket. Egy idő után ezek az emberek is beleunnak és kb hasonló katatón állapotba kerülnek, mint a fent említett orvos. Lehet, hogy valaha ő is lelkes volt... én is az voltam 10 évig... aztán nem bírtam tovább és lesz ami lesz bevágtam az intézmény ajtaját magam mögött.

Visszatérve a te esetedre, az egészségügyben bár teljesen igazad van, hogy az az ember ebben a lelki állapotban nem oda való, de az is lehet, hogy csak 2 hónap szabadság kellene neki és helyrezökkenne, de az orvoshiány miatt egyet len percre sem hagyják békén és pattanásig feszült. A másikmeg, hogy az ő rendszerük amiben dolgoznak is nyomasztóan logikátlanul bürökratív és csinyovnyikisztikus. (x db finanszírozott műtét / hónap kvóták, intézményi büdzsé, bérfeszültség, túlterhelés, etc)

Én azt mondom, miután elég sok mindent láttam, hogy felszántani és sóval behinteni a rendszert. Tudom, hogy ez sosem fog megtörténni, mert nem lehet, de egyszerűen fogalmam sincs, hogy ezt a rettentő hatékonytalan, korrupt, és apátiás rendszert a rendelkezésre álló erőforrásokkal hogyan lehetne gatyába rázni... talán meg kellene szüntetni az ingyenes általános orvosi ellátást, ez lenne az egyetlen. A hálapénzt valóban üldözni és fizetős egészségügyet.

Az orvosnak szerintem 2 hónap szabadság járna, majd ha visszajön és akkor is ilyen bunkó, akkor kirúgás.

Ebben mi mit tudunk dönteni? Semmit. Nem ő az egyetlen rákos beteg ember, akivel így bánnak. A nagymamám gyomorrákban halt meg, az orvosok meg sem műtötték, mondván, úgysem élné túl a műtétet. Széttették a kezüket, és annyit mondtak, nem tudnak mit csinálni, majd kiadták a kórházból. Pontosabban felajánlották, hogy beteszik az elfekvőbe, de azt meg kössz, nem kérjük. Hazahoztuk, kértünk mellé egy hospiceos ápolónőt, aki naponta 2x kijárt átpelenkázni, szondán keresztül megetetni, mi pedig mellette gubbasztva és szomorkodva "vártuk", hogy vége legyen már a szenvedésének.

Magyarország.

Orbanizmus.

A stadionok kellenek, az egészségügy meg le van szarva.

6: bírom, hogy van valaki, aki minden kérdésbe képes belekeverni orbánt.

Képzeld 20-25 éve is így működött minden. Ez speciel nem orbánon múlott, és múlik.

A kedves professzoroknak nem érdekük, hogy változzon a rendszer. Hiába vannak fiatal lelkes orvosok, nekik nincs olyan erejük.

Az idős professzornak meg nyilván jobb több millió zsebbe, adó nélkül, mint normális fizetések adóztatva. És akkor ez még csak az anyagi oldala. De nekik fontos még a pozíció, hatalom. Egy rosszul működő rendszerben, jobban ki tudjál élni magukat. Sose fog megváltozni, mert sose lesz olyan kormány, aki szembe mernek velük menni, eddig se volt.

#6 - Annak, hogy valaki műthető-e, semmi köze nincs se a politikához, se az anyagi lehetőségekhez, ez egy szakmai kérdés. Attól, hogy a beteg csodát vár az orvostól, az még nem fog bekövetkezni. Ugyan minek kéne műtéttel kínozni egy amúgy is félholt embert? Mert "mindent meg kell próbálni"? Fenéket, azt kell megpróbálni, aminek értelme lehet.

A kérdéshez: Ez természetesen elfogadhatatlan, de hiába mondjuk el ezt itt tízen, semmi nem fog történni. Sajnos az onkológusok annyi rossz dologgal szembesülnek, hogy vannak köztük, akik nem bírják, valójában az illetőnek tényleg egy hosszabb szabadságra és akár egy pszichológusra lenne szüksége.

Ahogy nem tudod megérteni, hogy egy ember, aki arra esküdött fel, hogy a pácienseinek a legjobb tudása szerint segít, hogyan viselkedhet így egy szerencsétlen, kiszolgáltatott emberrel, úgy azt sem értheted, hogy hogyan is jut el idáig. Sőt, azt sem tudhatod, hogy te hogyan viselkednél a helyében akkor, ha annyi mindent éltél volna át, mint az orvos.

Sajnos a kiégés gyakori az egészségügyben, pláne ilyen borzalmas körülmények között, ahogy ma az eü áll.

Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez így rendjén van, mert nem, nincs rendjén. Csak az éremnek két oldala van, és a másik oldalát nem látod.

Véleményem szerint - ha egyébként szakmailag nem kifogásolható az orvos-, akkor kötelezően pszichológiai/pszichiátriai gondozás, addig pár hónap szabi, és ha a pszichiáter úgy ítéli meg, akkor hosszabb-rövidebb időre ki kellene vonni a betegellátásból és a kiégését kezelni.

De hát nyilván ez itthon nem fog megtörténni...