Érvelést kell írnom az eutanázia kérdéséről, ezért megpróbálok minél átfogóbban utánajárni. Az ellenzői nagyon sok helyen említették érvként, hogy etnikai vétség/morális kérdés, valamint a visszaélés lehetőségét. Ez hogy értendő?

A passzív eutanáziával nagyon könnyen vissza lehet élni és a legtöbb helyen vissza is élnek vele. Persze Magyarországon ez illegális, de a kutya nincs aki bizonyítani tudja.

Ugye a passzív eutanázia azt jelenti, hogy az orvos nem avatkozik közbe, hagyja a beteget meghalni. Főleg onkológiai vagy krónikus beteg osztályokon fordul elő, mivel a közhiedelemmel ellentétben az egészségügyi dolgozó is ember és semmi élvezetet nem talál abban ha valaki évekig szenved, így ha adódik egy lehetősség inkább hagyja a beteget elmenni és nem engedi, hogy tovább szenvedjen.

Valaki szerint ez már etikátlan.

De ebbe a körbe tartoznak a gépre kötött emberek is. Sokszor évtizedekig csak a gépek tartják életben, és lekapcsolni sokak szerint gyilkosság. Viszont ha azt nézzük, aki 2 napja van gépen és olyan a betegsége simán túlélheti. Itt jön a képbe megint a visszaélés. Ha egy tömeggyilkos kerül gépre vagy csak egy olyan politikus akivel nem szimpatizálsz akkor lekapcsolnád ha legális lenne a passzív eutanázia?

Nem egyszerű dolgok ezek.

Orvostanhallgató vagyok, megpróbálom röviden leírni, amit nekünk mondott egyszer az egyik gyakorlatvezetőm.

Az emberek az eutanáziára gyakran azt szokták mondani, hogy "nem vagy isten, hogy halálra ítélj embereket". Fent említett gyakorlatvezetőm mondta erre, hogy "nem vagy isten, hogy szenvedésre ítélj embereket". Szóval a lényeg, és amivel én is egyetértek, hogy az orvos a MINŐSÉGI élet védelmében kell(ene), hogy dolgozzon. Annak semmi értelme, hogy olyan betegek fekszenek tömegesen az osztályokon, akik csak a fájdalmat érzékelik, egyébként öntudatlanok. Pl. ahová most járok gyakorlatra, van egy 90 körüli néni, ha bemegyek hozzá és megkérdezem tőle, hogy "XY néni, hogy érzi magát?" kétféle választ kapok: vagy azt nyöszörgi, hogy fáj (szeptember óta vagyok itt gyakorlaton, a néni régebb óta van itt, de még senki sem hallotta, hogy bármi mást mondott volna), vagy a b verzió, hogy üres tekintettel bámul. Nem tűnik fel neki, hogy foglalkoznak vele, nem érzékel semmit a külvilágból. (pl.ha egy kulcscsomót zörgete, vagy integetek az arca előtt, nem reagál rá semmit.) A fájdalmat viszont érzékeli, pedig pokoli erős fájdalomcsillapítókat kap. Ha én lennék az orvosa biztos nem tartanám életben, hiszen neki a halál megkönnyebbülés lenne. Kínozom azzal, hogy életben tartom.

Viszont ott van, amit feljebb is írt valaki, hogy azért nem válogathatok a betegek között, mert valakit kedvelek vagy sem, vagy jót tesz-e a társadalomnak...

Kérdező, ha van még kérdésed a témával kapcsolatban, írj nyugodtan, akár itt, akár privit, szívesen válaszolok.

"Minőségi élet". Ház igen. Erről mindig a 600 grammos kis koraszülöttek jutnak eszembe amiknek a napi ellátása is alaphangon 70 ezer Ft/Fő (dolgoztam ilyen helyen), hónapokig bent fekszenek, tehát a végére milliós költség az ellátásuk, és 100-ból jó ha egyből ember és nem szobanövény lesz a végén.

Valahol meg kéne húzni a határt, de erre úgy tűnik képtelenek vagyunk.