Hogyan történik ez a műtét? Ebben a korban (27 év) milyen kockázatai vannak?

Igen, altatásban is végzik, de az altatás kockázatosabb. Arról nem is beszélve, hogy tovább tart a lábadozás, meg gyakoriak a mellékhatások (ébredés utáni hányás, hányinger), ami ugye nem túl kellemes, ha a friss műtét helyét felmarja a savas hányadék...

Egyébként a műtét nem tart túl sokáig, viszonylag gyorsan megvan. Pár nap a lábadozás.

Ami nagyon kellemetlen, hogy műtét után kb. 2 órával el kell kezdeni folyadékot, elsősorban teát iszogatni kis kortyokban, nehogy kiszáradjon és berepedjen a seb, mert akkor elkezd vérezni.

De hidd el, már nagyon sokan vetették ki felnőttként a manduláikat, és ha az orvosod azt javasolta, mindenképp érdemes lenne.

Nekem 3 éves koromban kivették, de visszanőtt egy jó nagy darab. Aztán 28 éves voltam, mikor volt egy idő mikor állandóan lázas voltam. Mivel nem tudták kideríteni, hogy mitől ezért azt mondták vegyük ki azt a visszanőtt darabot. A műtét rövid ideig tart, érzéstelenítik. Nem altatnak, csak nagyon indokolt esetben. A műtét után sokat kell inni. Enni egyáltalán nem tudtam. Fagyit egyél. A lábadozás fájdalmas volt nagyon.Érdekes, mert a 3 éves koromban kivettre is emlékszem, tudom, hogy akkor egyáltalán nem fájt.

Az viszont igaz , hogy ha muszáj, akkor ki kell vetetni, mert nagyon csúnya dolgokat tud okozni a gyulladt mandula. Ízületi, szív és egyéb dolgok.

Nekem pont a 21.szülinapomon vették ki a mandulámat!:-) Hol lenne az operáció?

Engem elaltattak volna, én is kérdztem. Azt mondta a doki, ha szeretném elaltatnak, de úgy kockázatosabb sokkal. Meg is fulladhat az ember, ha lefolyik a tüdődbe a sok... tehát én nem kértem végül az altatást. Kaptam egy nyugtató szurit, ami nem sokat használt, de ki lehet bírni! Kaptam mindkét felembe jó sok lidokant, előtte még a torkom is befújták vele. Az volt a reggeli:-)

Aztán kaptam egy vesetálat a kezembe, azt hittem, hogy majd abba folyik minden, de nem... utólag jöttem rá, hogy lekösse a figyelmem. Ültem egy székben, letakartak egy pár lepedővel aztán hajrá! Ki se támasztották a számat semmi, ha úgy éreztem becsukhattam, vehettem mély levegőt stb. Abszolút nem bántam meg, hogy végül nem kértem altatást. Aztán az első napok nem voltak könnyűek. De aztán egyre jobb volt.

Drukkolok neked, hogy minden rendben menjen!! kitartás, menni fog az! :-) Majd írd meg, ha túl vagy rajta, persze nem kell azonnal!:-)