Tegnap elájultam az utcán, és amikor felébredtem, mentősök álltak felettem, ők segítettek. De amikor megtörtént a baj, senki nem járt arra, akkor lehet, hogy mégis, és ő (k) hívta (ák) ki őket? Vagy meglátta a mentő hogy fekszem a járdán?

Talán nem akart a rád találó katasztrófa turista lenni ott, ahol ő már nem tud segíteni, mert ott a szaki.

Vagy hihettek részegnek is, félhettek is, a mai világban volt már példa mindenre. De azért mégis szólt a mentőknek, mégha nem várta s meg őket.

Egyetértek előzőkkel.

Egyébkén kiderült, hogy mi volt a baj? Jobban vagy már? :)

Fú ennyire alacsony, hogy az eszméletedet is elveszted? Szegény! :(

Nekem is elég alacsony, fiatalabb koromban én is ájuldoztam, bár ennyire sosem. Aztán a rohanóbb életmóddal és elég sok biciklizéssel megerősödtem, bár ez nem tudom, hogy a vérnyomásomra hatott-e, de az biztos, hogy ahogy fizikailag erősödtem, elmaradtak az ájulások, és még a szédülések is.

Pár szem kockacukor, meg egy kis víz legyen mindig nálad, vagy szőlőcukor...!! Nekem ezt javasolta mindenki végső esetre jó az, elkerülhető az ájulás még éhes gyomorral is... Persze jobb megelőzni rendes kajálással, de pár szem cukor a táskában elfér...