Miért dolgozik ápolóként kórházba olyan ember aki utálja az embereket és egy idegbeteg, nulla toleranciával?
Sajnálom ami Veletek történt, eü dolgozóként is, és többszörös betegként is. Az első minőségemben elnézést kérek Tőletek, a "kolléga" helyett.
Amit írsz az rettenetes, de sajnos az is igaz, amit az eü-ben töltött 27 évvel a hátam mögött már "megszoktam".
Az egészségügy "ledarálja" a dolgozóit. Vagy az egészséged, vagy a családod, megy rá erre a munkára.
Ha valaki ezt a kettőt megőrzi, akkor vagy pénzéhes, vagy függő,vagy fásult lesz, esetleg tényleg egy szent, hatalmas teherbírással.
Az általunk látott rémületes dolgokat ki kellene beszélni, ki kellene pihenni. De erre sem munkahelyi, sem saját anyagi, sem időbeli keret nincs. Így kinek mennyi érzelmi IQ, és otthoni támogatás jut, igyekszik helytállni.
Ráadásul ahány beteg és hozzátartozó, annyi típus. Van aki szereti a tényeket, van aki támogatást vár, van aki kétségbe esik, van aki folyton panaszkodik a szomszádjának, pedig az négyszer betegebb nála. Van ahol a hozzátartozó hisztizik, pedig a betegnek lenne oka rá.
Van aki szereti, ha szeliden tréfálsz, van akit vérig sértenél vele....
És attól függetlenül hogy emberekről van szó, még azt is meg kell oldanod,( ha rossz néven veszik is hogy elsietsz) hogy szakmailag ne hibázz, és ne pazarold a drága időd a kevésbé sürgős tennivalóval, ha vár rád valahol a sürgősebb.
Bocs az offért, nagyon kikívánkozott belőlem.
Jobbulást a szerettednek!
Köszönöm az őszinte hozzászólást. Tényleg becsülöm az összes kórházi dolgozót és teljes mértékben értem amit írsz, és elfogadom. Csak amikor egy stroke után az intenzív osztályon fekszik az édesapám nem ezt a viselkedést várom.
És ami a legrosszabb, hogy amikor így is gyomorideggel fekszik és kel az ember pluszban hozzátársul, hogy "te jó ég ez a nő vigyázz az édesapámra..."
Minden hozzászólást elfogadok és értek, és bízom benne, hogy javulni fog valahogy a helyzet az egészségügyben (bár ez magyarország), de bízom akkor is.
Ami igazából a nővérrel kapcsolatban zavart, hogy én nem egy veszekedős ember vagyok és próbáltam oldani a feszültséget, meghívni egy kávéra, stb..de semmi reakciója nem volt, csak hogy hagyjam. Tehát ő bántott, még én megyek oda, és sehogy nem fogadja a közeledésemet..persze nem azt vártam, hogy barátok legyünk, csak rettegtem, hogy nehogy a baját édesapámon töltse ki..de hál istennek ma is voltam bent már új nővérek voltak és iszonyatosan kedvesek, annyira jobb volt, hogy el sem tudom mondani.
De tényleg értelek és minden tiszteletem a tiéd és az egészségügyi dolgozóké.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!