Mi a véleményetek arról, hogy szerintem az egészségügyben, Magyarországon leginkább a személyzettel van a legtöbb probléma és ez nem a pénz kérdése?

Az egészség nagy kincs,tudom ez közhely de ha már tűrhetetlenül fáj valamid akkor személyes ügyed lesz.Mikor bekerülsz az ispotályba persze hogy azt szeretnéd hogy rendbe hozzanak hiszen azért hozták létre e helyeket és emberek dolgozta benne régen is és ma is. Aki nővérnek tanult és nem szövőnőnek,vagy orvosnak gondolom nem mesterséget választott inkább hívatást. De jó lenne ha eszébe jutna milyen képet alkotott erről mikor fiatalként elképzelte.

Jó volt olvasni a kommenteket,elgondolkodtatott...Ápolóként dolgozom egy krónikus osztályon,ami nem kicsit strapás....Szeretem a hivatásomat,de talán már én is kezdek elfáradni...A legszomorúbb,hogy nincsenek eszközeink:kevés a gyógyszer,hónap közepére elfogy a pelenka-lepedőkbe csavargatjuk a betegeket,ami persze 1 pisilés után szétáztatja az ágyat,lehet újra húzni,nincs elég kerekesszék az osztályon,nem tudunk mindenkit kiültetni,hogy ne legyen felfekvése,idő előtt kifogy a gumikesztyű,a fertőtlenítő,a véralvadásgátló,a Betadin....Nem viccelek,hónap végére csak a csoda és a leleményességünk marad.Nem, az orvosok nem idegelik magukat ilyesmin,a hozzátartozó az orvoshoz megy panaszkodni,hogy miért nincs xy-nak gyógyszer kiosztva,miért nincs kiültetve...A drága orvos pedig zsebre rakja a jól megtömött borítékot és szépen lecsapja a mérgét a nővéren,hogy mi az hogy nincs....Tehát 3 oldalról kapom a vicsorgó támadást:beteg-orvos-hozzátartozó!Mindezt viseljem el emelt fővel,mosolyogva,boldogan,havi 90 ezer Ft-ért...

Most kórházban?

Vagy az SZTK-ban?