Ha valakinek nincs érvényes tajkártyája, (de most beteg, és rendszeresen kell a körzetihez járnia! ) mindíg elmondja az orvos, hogy ezt rendezni kell. de ha mégsem rendezi akkor is fognak neki gyógyszert adni?

Ez nagyon helytelen válasz!

NINCS ingyenes orvosi ellátás!!

2007 április óta mindenkinek kell jogviszonyának lenni a tb-vel, mert mindenki kivétel nélül törvényileg köteles fizetni.

A bejelentett munkanélküliek, vagy segélyen élők után az önkormányzat fizeti a havi 4800 ft-ot. Ha veled ez a helyzet, sürgősen intézd az önkormányzatnál.

Ha se munkanélküliként, sem szoc.ellátottként nem vagy nyilvántartva, az Apehnál kell egy formanyomtatványon bejelentkezni és fizetni magad után ezt a 4800 ft-ot havonta. (visszamenőleg is ki kell 2007 áprilisig.

Az orvos azért mondja hogy rendezd, mert ő beírja hogy igénybe vetted, de a tb-nél kiderül az adatok alapján, hogy nem fizetsz,ill. senki utánad nem fizeti, ezért bejelentik az Apehnál, ők meg még meg is bírságolnak majd.

Úgyhogy mielőbb rendezd, mert nagyon sok felgyűlik ..

Szerintem meg neked nincs igazad! Én orvos vagyok, ha nem stimmel a TAJ, aláiratunk egy nyilatkozatot az illetővel, de ezt a papírt nem küldjük sehova! És nem is jelentünk senkit fel az APEH-nél. Ez nem is az ellátó szerepe, hiszen az APEH ha akaná, tudhatná mindenkiről, hogy fizeti-e vagy sem a biztosítást. Az ellátásnak viszont valóban nem feltétele a rendezett jogviszony, ezt mindenki megkapja (Alkotmány: egészséghez való alapjog). Ez utóbbi miatt volt a kórházi napidíj csak étkezési hozzájárulásnak álcázva.

Természetesen az egészségbiztosítást szerintem is illene befizetni, de mivel az illetőnek elvileg nincs jövedelme, ezért az APEH sem tudja megbüntetni a delikvenst. Tévedenék?

Nem azt írtam, hogy nem kap ellátást, és azt sem, hogy az orvos fel kell jelentse, akinek rendezetlen a jogviszonya .

Azt írtam, hogy előbb utóbb kiderül ,mert a rendszer kidobja, a Tb-nél, hogy valaki rendezetlen jogviszonnyal ellátást vett igénybe.

És jobb hamarabb,rendezni, mert az Apeh visszamenőleg is kifizetteti, a fent említett eseteket kivéve.

Akinek nincs jogviszonya az OEP nyilvántartása szerint, januártól fizetnie kell az ellátásért. Adatait az OEP átadja az állami adóhatóságnak, amely vizsgálatot kezdeményezhet a nem biztosítottal szemben és az elmaradt egészségügyi-szolgáltatási járulékot a mulasztási bírsággal együtt behajtja.

Az APEH 2007-ben is mintegy 74 ezer biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget vizsgáló ellenőrzést folytatott le. Mint ismeretes, 2007. április 1-től jogviszony ellenőrzést végeztek a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2008-ban 700 ezer értesítést küldött ki a jogviszonnyal nem rendelkezők felé, valamint adategyeztetést folytatott a bejelentésre kötelezett szervekkel, intézményekkel, foglalkoztatókkal. Az év elején még több mint 1 millió ember (1,088 millió) jogviszonya volt tisztázatlan. Az ellenőrzések megkezdése óta mintegy 600 ezer ember ügye rendeződött az OEP rendszerében, majdnem 500 ezer ember esetében azonban továbbra is rendezetlen a jogviszony.

A tb támogatott egészségügyi ellátásnak az eltartott hozzátartozói jogcímen való igénybevételével egyidejűleg 2007. április 1-jével azoknak is fizetni kell járulékot, akiknek addig a jövedelmi korlát miatt nem kellett. A járulék megfizetését a járulékfizetésre kötelezett személy helyett más is átvállalhatja.

Ún. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség terheli azokat a belföldi személyeket, akik biztosítottnak nem minősülnek és egészségügyi szolgáltatásra más, az előzőekben ismertetett jogcímen sem jogosultak, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni/társas vállalkozókat is. [link: biztosítottak/egyéni és társas vállalkozók].

A más jogcímen egészségügyi ellátásra nem jogosult személyek által, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók által, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék 2008. január 1-jétől nem a megszerzett jövedelemhez igazodik, hanem tételes összegű, havi összege 4350 forint (napi összege 145 forint).

A más jogcímen egészségügyi ellátásra nem jogosult személyek által fizetendő járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól az újabb – nem e járulékfizetésen alapuló – egészségügyi ellátásra más jogcímen jogosultságot keletkeztető jogviszony első napjáig terjedő időszakra kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, a napi összeggel kell számolni a járulékfizetési kötelezettséggel terhelt napokra.

Az ily módon megfizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék alapján egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe, azzal, hogy az e jogcímen egészségügyi ellátásra jogosultak a járulékfizetési kötelezettségük megszűnését követően nem szereznek további 45 napos, ún. passzív jogon is igénybe vehető ellátási jogosultságot.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett lakóhelye szerint illetékes adó és pénzügyi ellenőrzési hivatalnál (APEH) kell teljesíteni.

A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetés átvállalását az APEH-hoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak a jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.

Amennyiben a biztosítási kötelezettséget később állapítják meg (pl: nem volt bejelentve, vagy munkaügyi jogvitát követően visszahelyezték eredeti munkaviszonyába, stb), annak, aki a függőben lévő időre egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, kérelemre az APEH visszafizeti az utólag megállapított biztosítási jogviszony időtartamára befizetett járulékát, ha a foglalkoztatója igazolja a biztosítási jogviszonyt