AstraZeneca oltást még lehet kapni? Lehet rá jelentkezni? Itthon még nem tiltották be? Huszonévesen mennyi az esélyem rá hogy bajom lesz tőle? Kinek mik a tapasztalatai?

Kedves Kérdező!

Ha gondolod, megoszthatnád velünk, hogy mitől kerültél ilyen állapotba. Mi az, ami miatt elveszítetted az életkedvedet? Tényleg kíváncsi lennék rá. Velem is nagyon lélek- és testromboló történtek már gyerekkoromtól kezdve, és még most is tartanak. Többször is voltam a klinikai halál állapotában totyogósként, illetve többször majdnem meghaltam, kínlódtam, szenvedtem gyerekként és felnőttként is, testileg és lelkileg bántott még a saját családom is, és sose értettem, miért kellett idejönnöm, mert a boldogságnak még a szikráját sem éltem át soha.

És akkor még itt ez a lehetetlen helyzet is, amiben élni kényszerülünk. Ez sem segít a lelkiállapot javításában.

Mindezek ellenére biztos nem adatnék be magamnak semmit csak azért, hogy kivégezzen, mert ha Isten nem akarja, hogy elmenjünk, akkor nem fog sikerülni.

Mi van, ha bármivel próbálkozunk, és a végzet helyett lenyomorodunk? Nincs olyan módszer, ami "halálbiztos".

Nagyon sokan próbálkoztak mindenfélével (nem írom le, mert nem akarok ötleteket adni), és ahelyett hogy meghaltak volna, tolószékbe kerültek, fogyatékosként kell leélniük az életüket, más egyéb súlyos, maradandó károsodást szenvedtek, hiányzik az arcuk fele, bőrátültetésen kellett átesniük, életük végéig 20 féle gyógyszert kell szedniük, esetleg az ágyból se tudnak kikelni/megmozdulni, pelenkázni, etetni, mosdatni kell őket, és a hátralévő idejükben azon gondolkodnak, hogy miért tették, amit tettek... Nem kellett volna, mert most még rosszabb lett minden.

Lehet, hogy beoltatod magad akármelyik vakcinával, és semmi bajod nem lesz. Az is lehet, hogy beleesel abba a csoportba, akik maradandó károsodást szenvednek. Feltételezem, hogy fiatal vagy és nincs semmilyen alapbetegséged, ezért nem hiszem, hogy megölne. Nem fogsz meghalni, már csak azért se, mert arra vágysz.

Én azt tapasztaltam, hogy mindig az marad itt, aki el akar menni. Aki meg imádta az életet, mindig boldog volt, azok elmennek.

Valami oka van ennek, nem gondolod? Az ilyen emberekre nem fent van szükség, hanem itt lent. Hogy miért? Arra kéne rájönni. Azt kell csinálni, amit szeretsz, és elhatárolni magad minden olyan dologtól/embertől, ami/aki negatívan hat rád. Ha mindenféle toxikus hatást kiiktattál, jobban magadba tudsz nézni, és rájössz, hogy mi az életed értelme. Csak oda kell figyelni a belső hangra.

Előbb-utóbb úgyis mind elmegyünk, addig pedig meg kell próbálni hasznosnak lenni. Olyan dolgokat kell csinálni, amiket szeretünk, amitől jól érezzük magunkat, amivel segítünk másoknak. Önkénteskedni, pozitív energiát sugározni és mosolyogni akkor is, ha szanaszét van törve a lelkünk, többet lenni a természetben, nem nézni a híreket, nem olvasni újságot, nem folyton a telefont nyomkodni, bármi olyat csinálni, amitől jobban érezzük magunkat. Nem hagyni, hogy lehúzzanak a negatív dolgok.

Minél rosszabbul érezzük magunkat, annál kedvesebbnek lenni másokkal. A toxikus embereket messziről el kell kerülni.

Ez az én receptem, így próbálom "kihúzni" azt az akármennyi időt, ami még hátra van. Ha eljön az idő, akkor úgyis menni kell.

Én próbálok beletörődni, hogy ez jutott. Nagyon sok ember még ennél is rosszabb helyzetben van, de még ők is megpróbálják kihozni a legjobbat a szörnyűséges helyzetükből.

Nem tudhatom, hogy pontosan mi váltotta ki belőled azt, amiben éppen benne vagy, de remélem megosztod velünk. Sokszor már az is segít, ha az ember kiírja magából, ami bántja.

Még az kimaradt, hogy pozitív energiát sugárzó zenéket kell hallgatni, például ilyet:

https://www.youtube.com/watch?v=5rjtp2QLphE

Ezek a tudatalattira hatnak, gyógyítanak és lenyugtatnak. Legalább is nálam bevált.

Azt vettem észre, hogy még egy nem megfelelő zene is képes teljesen letörni/idegessé tenni az embert, ezért hallgatok csak olyanokat, amik jó érzést, pozitív energiát adnak.