Összeesett tüdővel mit csinálnak?

A kérdés elég tág, úgyhogy nem egyszerű rá rövid választ adni. Ez függ attól, hogy milyen típusú összeesésről van szó. Az a lényeg, hogy a tüdő egészséges egyénben, normál esetben a mellkas belsejéhez van tapadva, a mellhártya két rétegével, a kettő között pedig nagyon kevés folyadék van, és a nyomás mindig alacsonyabb, mint ami a tüdőben van, légzési állapottól függetlenül. Amennyiben ebbe az alacsonyabb nyomású térbe levegő, vagy folyadék kerül, akkor magasabbá válik ennek a (normál esetben igazából csak virtuális) résnek a nyomása a tüdő belsejében lévő, és összenyomja a tüdőszövetet. Ha levegő kerül be, azt pneumothorax-nak, ha folyadék, azt hydrothoraxnak, ha vér, azt heamothoraxnak nevezzük. Levegő kerülhet be sérüléstől, traumától, stb, de végstádiumú, roncsoló tüdődaganatnak, bizonyos típusú infekcióktól, vagy (ami manapság azért nem gyakori) a TBC is lehet ilyennek kiváltója. A folyadék kerülhet oda pl. szívelégtelenség, daganatok, stb, következtében. A vér az pl. sérülések, traumák, vagy akár orvosi beavatkozások szövődményeként is kerülhet ebbe a térbe. Magyarul a kialakulása, etiológiája meglehetősen sokféle lehet, a mechanizmusából következik a gyógyítási módja. Ha levegő van ott, akkor be kell csövezni a mellkast, a levegőt le kell bocsátani, súlyos esetben akár tartósabban is szükség lehet egy vákuumos szívásra, ami gyógyul, és megszűnik a lék, ha folyadék, azt vízhajtóval, meg punkcióval pl. le lehet bocsátani, nyilván ilyenkor oki terápia is kell, hisz a folyadék ilyenkor csak tünet, okozat, nem ok, a vérnél is lehet szúrni, úgy lebocsátani, de olyankor van, hogy műteni szükséges az illetőt.

A koronavírus esetén amúgy mindegyik verzió előfordulhat valószínűleg, csak más-más gyakorisággal.

Anyukámnak 4 spontán ptx-e volt fiatalon. Neki felfújták a tüdejét, becsövezték, és egy gép szívta folyamatosan.