Hogyan lehetne tudatosítani a dohányosokban, hogy elviselhetetlenül büdös szaguk van?

Ezzel próbálkozott a ciki a cigis reklám is, amelyben a dohányos nőt a disznóól mellé helyezték, hogy ott szívja.

Sajnos én úgy vettem észre, hogy mivel a dohányosok nem éreznek szagokat, hiába fordul el fanyalogva az ember, amikor elmegy mellettük, hiába tesz gúnyolódó megjegyzéseket, nem fogják a dohányosok megérteni, csak vagy megvernek, vagy bunkónak fognak tartani azért, amit csinálsz.

Dohányoztam én is.Mikor benőtt a fejem lágya,akkor elkezdtem arra is odafigyelni,h vannak mások is.Pl tömött utcán nem gyújtottam rá.Étteremben kifejezetten utáltam,ha valaki dohányzik,amikor eszem.Illetve,ha megkért valaki,h menjek odébb mert zavarja a füst megtetem.(persze csak akkor ,ha én érkeztem később,ha valaki mellém állt,és elkezdett kötözködni,csak mert olyanja volt,akkor azt elküldtem a fenébe.)

Most h nem dohányzom,vettem észre,h nincs kultúrája a dohányzásnak Magyarországon.A legtöbb bagóst nem érdekli a gömbölyödő pocakom,ha éppen a villamosra kell felszállni,vagy a buszra felnyomakodni.

A saját példámból kiindulva nem mindenki bunkó bagós,csak mindenkinek az tűnik fel,amikor valaki az.

A dohányzás FÜGGŐSÉGET okoz! Olyat, mint a kábítószerek! Ugyanolyan erős (csak maga a cigaretta nem annyira káros).

Ezért a dohányos hiába tud esetleg mindent... nem tud vele mit kezdeni. Függő.

Ha meg nem is érdekli (lásd itt néhány cikkben) - netán még neki áll feljebb - az már csőd.

"És hogyan lehetne tudatosítani a nemdohányzókban, hogy a saját dolgukkal törődjenek?"

Törődnék én a saját dolgommal, csak az olyan mindenki másra fittyet hányó férgek miatt, mint TE is vagy, sajnos nem tudok, mert nem látom a füsttől az erdőt. Felőlem dohányozz, ki nem sza.ja le, az sem érdekel, ha a gyerekednek könyörögsz majd a halálos ágyadon, hogy segítsen át a túlvilágra, mert inkább a halál, mint a rák, szóval mindez engem nem izgat, itt arról van szó, hogy a dohányzók nagy része ma Magyarországon semmilyen tekintettel nincsen a NEMdohányzókra. Tök mindegy hol vagyok, mikor vagyok és milyen állapotban vagyok, tök mindegy, hogy szólok vagy nem, a parasztja akkor is rágyújt, ha ki van írva, hogy NEMDOHÁNYZÓ. De legyen az egészségem a legutolsó szempont: ha nemdohányzó lennél, akkor te mennél úgy találkozni egy lánnyal, hogy lerohad a ruhád a cigifüst bűzétől? Mert szerintem egy kulturált, magára valamit is adó ember nem igazán. Nekem semmi bajom a dohányosokkal, az ő dolguk, ez is egy kultúra, de lássuk be, egy egészségtelen kultúra, ami még mindig nem érdekelne, a bajom csak az, hogy ezt a dohányzók is tudják jól, mint ahogy azt is, hogy a passzív dohányos még nagyobb veszélynek van kitéve, mégis tojnak az egészre, és simán rágyújtanak pl. egy kismama mellett, akinek esetleg nincs más választása az adott szituációban, szívnia kell azt a szart. EZ a nemdohányzók baja. Ki beszél itt koncentrációs táborról te barom? :-( És tudod a válaszod is tökéletesen adja vissza azt a felfogást, hogy: "ugyan már, leszarom"