Akkor ez így mennyire is káros őszintén?

Erre nincs egyenlet, van aki napi 5 száltól beteg lesz, más meg a füstös kocsmában élte az életét 84 évig, szívta a kapadohányt, oszt elütötte a vonat. Túl van lihegve ez a bagózás téma.

Egyetértek azzal amit az első írt, hozzátenném még, hogy ha szereted csinálni, belefér a keretbe(tudsz rá pénzt áldozni) akkor hajrá, ha neked örömet okoz a cigi akkor miért kéne aggódni amiatt, hogy esetleg 60 évesen kialakulHAT valami betegség... szerintem inkább légy 60 évig boldog, mint 100 évig boldogtalan. Persze máshol is lehet boldogságot találni, kicsit eltúloztam de remélem érthető :D

Napi 1 szál is kockázat. Nyilván kisebb, mint a napi 10, de attól még kockázat. Nálunk a sugárterápián megforduló tüdő- és/vagy gégetumorosok nagyon nagy része dohányzott valamennyit élete során. Van, aki csak pár évig napi pár szálat, van aki 20-30 évig napi másfél dobozzal. Sokuk a kezelés alatt is tovább szívja. Előfordul néhány olyan beteg, akik nem dohányoztak soha, de valamilyen egyéb ártalomnak voltak kitéve (pl. terménygázosítóként vagy ellenőrként dolgoztak, passzív dohányosok, vegyszerekkel dolgoztak, rengeteg kormot lélegeztek be, stb.). Összességében azt kell mondani, hogy a dohányzás mindenképp veszélyforrás. Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mennyit ér meg neki az a napi 1 szál. Amikor behívom a beteget az első kezelésének megtervezésére és meglátom azt a rémületet a szemében, abból az jön le, hogy annyira nem érte meg.

Pont ez a gond a feltevéseddel, hogy túl sokat befolyásolnak a gének és az életmód+táplálkozás. Így nem lehet kijelenteni, hogy ha x ember elszív egy év alatt annyit, mint y ember 1 hónap alatt, akkor x ember annyival tovább fog élni, mint amennyivel kevesebb ideig nagyobb dohányos. Mellesleg nem ismerek olyan embert, aki napi egy szálat szív és ezt hosszú időn át, nem kizárt, de rendkívül valószínűtlen.