Szerintetek a füvet lehet úgy szívni mint a tubákot?

a füves cigi a szûrõ hiánya miatt 40* annyi kátrányt tartalmaz mint egy szál normál cigi... a kátrány(füst) 250 féle rákkeltõ anyagot tartalmaz, e mellett édes kevés indok a thc álítólagos rákellenes nemlétezõ hatása...

kérdezõ neked a válasz: teljesen felesleges így fogyasztanod, a fûben lévõ hatóanyag hõ hatására aktiválódik, ha hidegen fogyasztod, semmit nem fogsz érezni.

hollandiában dolgozom és élek, én csak süti formában fogyasztom már. Illetve van vaporízerem is.

los angelesi egyetem (UCLA) professzora a marihuána tüdőre gyakorolt hatásainak egyik legelismertebb szakértője. Az amerikai kormány által támogatott kutatásaira széles körben hivatkoznak a drogprevenciós szóróanyagok. Tashkin és kollégái kimutatták a marihuána-füst karcinogén (rákkeltő) elemeit, amelyek a dohányfüsthöz hasonló kockázatot jelentenek a tüdőre. Bár kizárólag a marihuána-füst hosszú távú, intenzív belélegzése miatt kialakult rákos daganatot még nem sikerült kimutatniuk, találtak olyan rosszindulatú sejtburjánzásokra utaló nyomokat, amelyek idővel daganatot is képezhetnek. Tashkin maga hosszú időn keresztül képviselte azt az álláspontot, hogy a kannabisz füstje tüdőrákot okozhat.

A los angelesi rákszűrő program keretében az elmúlt években Tashkinék kiterjedt vizsgálatot folytattak ennek a hipotézisnek az igazolására. 1209 rákos beteg (611 tüdőrák, 403 szájrák, 90 gégerák, 108 nyelőcsőrák) körében kérdőívek segítségével mérték fel a marihuána-használat mértékét. A betegek 46%-a soha nem használt marihuánát, 31%-uk egy évnél ritkábban, 12%-uk 10-20 jointot fogyasztott egy évben, 2%-uk évente 30-60 jointot, 3%-uk évente több mint 60 jointot szívott. Tashkin az az egyéb befolyásoló tényezők (dohányzás, ivászat, egyéb drogok, genetika, szocio-demográfiai tényezők stb.) kontrollálása után megállapította a marihuána relatív rákkeltő potenciálját, és arra a meglepő eredményre jutott, hogy míg a dohányzás egyértelmű rizikófaktornak bizonyult, a marihuána nem növelte számottevően a rák kialakulásának kockázatát. Sőt, azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kaptak, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál

Tashkin szerint elhamarkodott lenne azt a következtetést levonni ebből, hogy a marihuána-szívás (dohányzás nélkül) egyfajta védelmet nyújt a tüdőrák ellen, bár ezt a hipotézist is megfontolásra méltónak nevezte (spanyol kutatók valóban igazolták, hogy a kannabisz lassíthatja a rákos daganatok burjánzását). A Társaság ülésének egy másik tudós résztvevője, Dr. Donald Abrams san fransiscói onkológus érdeklődését különösen felkeltették ezek az eredmények, mivel ő maga is a kannabisz hatásait vizsgálja a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő embereknél. Adams és kollégái a san fransiscói Általános Kórház olyan HIV pozitív pácienseit vizsgálták, akik a periferiális idegszövet károsodásától szenvedtek. Fájdalmaik csillapítására a kormány által biztosított marihuánás cigarettákat kínálták fel, másik csoportjuknak olyan placebo-jointokat adtak, amelyekből mesterségesen eltávolították a THC-t. Bár a kutatás eredményeit még nem publikálták, Adams szerint a marihuána a széles körben használt fájdalomcsillapító gyógyszerek, pl. a Gabapentin hatékonyságát megközelítő módon teljesített. Ez ellentmond annak a konzervatív körökben hangoztatott véleménynek, miszerint a marihuána-szívásnak semmilyen gyógyászati alkalmazása nem lehetséges. Adams szerint már az is óriási eredmény, ha gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embereknél jelentős hangulatjavulást sikerül elérni.

Ha majd hitele forrást tudsz felmutatni, nem egy hatásvadász marihuána népszerüsítő oldal jól fogalmazó szerkesztőjének kattintásmágnes sorait, majd akkor beszélhetünk a témáról.

Érdekesség, hogy az általad másolt cikkre rá 2 évvel ugyan az az oldal(drogriporter) ezt közölte le, ami pont ellentétes állításokat tartalmaz, ennyit az ilyen oldalak szavahihetőségéről

Az eddigi kutatások alapján nincs meggyőző bizonyíték arról, hogy a marihuána rákot okozna az emberben, beleértve az általában dohányzáshoz kapcsolható rákokat is. Ugyanakkor a sejtes, genetikus és humán kutatások alapján feltételezhető hogy a marihuána jelentős rizikófaktor a légzőrendszeri rák kialakulásában, de ennek kimondásához még számos jól tervezett kutatás kivitelezésére van szükség. Megnehezíti a helyzetet, hogy a marihuánát szívók nagy része dohányt is fogyaszt, ezért nehéz elkülöníteni a két szer hatását. (4)

A kannabisz fogyasztásának legelterjedtebb módja a szívás. A dohányzás (a füst belélegzésének) bármilyen formája egészségkárosító, ezért a kannabisz fogyasztása is, a dohányhoz hasonlóan a bronchitis, asztma és tüdőrák, valamint szív érrendszeri megbetegedések rizikóját hordozhatja magában. A kannabiszban ráadásul bizonyos karcinogének magasabb koncentrációban fordulnak elő. (4)

„Ugyanakkora súlyú cigarettát alapul véve, a marihuána szívók tüdejébe körülbelül négyszer annyi kátrány kerülhet, mint a cigarettát szívókéba. A különbség leginkább a szűrési (a marihuánás cigarettának leggyakrabban nincs filtere) és inhalációs technika (nagyobb erővel, mélyebbre szívják és több ideig tartják lenn a füstöt, mint a cigaretta esetében) különbségeiből adódik.