Hány generáció/év kell még, hogy az ember szervezete alkalmazkodjon a cigarettához?

Most sem annyira káros, mint ahogy mondják.

De már a benzingőzhöz, a szmoghoz, a szennyezett levegőhöz, ételekhez is hozzászokott az emberek szervezete.

Ez egy marhaság.

Szerzett tulajdonságok nem örökíthetőek, a szaporodást egyáltalán nem befolyásolja, így soha nem fog a szervezet alkalmazkodni hozzá.

Alapvetően értetted félre (te is) az evolúció fogalmát.

A cigaretta is mutagén, de egyelőre a káros hatásai súlyosabbak, elvégre nincs szelekció. Enélkül meg nem fogsz te itt beláható (pár ezer generáció) változásokat kapni. A nikotin szintje nem elég egy mérgezéshez, a füst ugyan metilálja a DNS-t akár három generációig, de nem annyira komoly, hogy jelentősen megnövelje a sterilizációt, a dohány meg önmagában nem káros (elvégre nem rágcsálod :) ).

Az emberi szervezet folyamatos mutálódása sejtszinten nyilvánul meg, ebből csak rák lesz, nem "alkalmazkodás". A generációk közti genetikai különbségért az élet során szerzett változások nem tesznek hozzá semmit. (Nagyjából... ami befolyásolhat, pl. az anya életkora vagy egészségi állapota, az csak ronthat.) Tehát itt akkor lenne csak cigaretta-immunitás, ha lenne egy szelekciós erő, pl. a nem dohányosok gyermekei valami miatt nem fejlődnének, vagy folyamatosan dohányfüstben kéne felnőni. Igaz, vannak ilyen családok, generációk, ahol már legalább száz éve mindenki dohányfüstben nő fel, de ez ritka. Itt sem igazán genetikai alapú a hozzászokás, egyszerűen az emberi szervezet kellően alkalmazkodóképes az ilyen méreganyagokkal szemben is. Ha ebben nőtt fel, később jobban tolerálja. Ahogy az emberek az első ciginél azért elég rendesen rosszul vannak, de később láncdohányossá válnak. A példában említett ősembered is ha csak klórozott csapvizet kapna, akkor egy idő után fel sem tűnne neki.

Illetve az emberi geneárciós idő legalább 20 év (átlagosan, ahol többen megengedhetik maguknak a napi szintű dohányzást, pl. a fejlett országok, ott jóval több is lehet), tehát ezzel kell számolnod. Nem lesz itt évtizedek alatt semmiféle változás, mert ez egyszerűen túl kevés generáció. Plusz max. tíz generáció nem oszt, nem szoroz. Évszázadok múlva - nos, még mindig nincs erős szelekció, így erre se számíts, amúgy még akkor sem igazán lenne. Évezredek... nem feltétlenül. Bár itt már kérdéses, egy kellően erős mesterséges szelekciós erő már jelentős eredményeket is fel tudna mutatni. Enélkül azért ennél több kell... évmilliók. Akár. De mivel elég nagy a populáció, lehet, hogy elég kevesebb, pár szézezer, egymillió. De mondom, nincs szelekciós tényező. A dohányosok gyermekei "rosszabb genetikát kapnak", rosszabbul fejlődnek, talán sterilek is, tehát pont ellene megy a szelekció. Aki egészséges, túlszaporodja.

Viszont az alkalmazkodás létezik, de nagyjából ugyanazon a szinten marad mindig is. Esetleg a környezet erős terhelése miatt a hozzászokási idő lerövidül, előbbre tolódik és kevésbé jár súlyos következményekkel. (Sok méreganyag terheli a szervezetünket. Egy plusz "löket" már nem olyan jelentős.)