Mikor és hogyan jött létre a cigaretta?

A cigaretta legkorábbi formáit Közép-Amerikában használták a kilencedik század körül, vékony dohányrudak és más segédeszközök kíséretében, de innen ered a pipázás hagyománya is. Az első cigarettaszerű tárgyak inkább a mai szivarra, mint cigarettára emlékeztettek. A maja, később az Azték civilizációban elsősorban rituális szertartásokban használták, gyakran pszichoaktív szerekkel együtt, vallásos önkívület elérésére. Agyagból készült használati tárgyakon, templomi metszeteken ábrázoltak dohányzó vallásos főméltóságokat vagy isteneket.

A cigaretta, a szivar és a pipa használata volt a dohányfogyasztás legelterjedtebb módja a Karib-szigeteken, Mexikóban, Közép- és Dél-Amerikában egészen a közelmúltig.

A dél- és közép-amerikai cigarettákat különböző növényi csomagolással burkolták. Spanyolországba való behozatala után kukoricalevélbe csavarva fogyasztották a dohányt, majd a tizenhetedik században kezdett teret hódítani a finom papírborítás. Az ebből származó terméket papelatének hívták, ami megtalálható Goya La Cometa, La Merienda en el Manzanares és El juego de la pelota a pala című festményein is.[5]

1830-ra a cigaretta eljutott Franciaországba, ahol megkapta a cigaretta nevet(cigar = szivar, -ette = kicsi). 1845-ben a francia állami dohánymonopólium megkezdte a cigaretta tömeges gyártását [5].

Georges Bizet Carmenjében, amit Spanyolországban mutattak be 1830-ban, a főszereplő Carmen a történet elején egy cigarettagyárban dolgozik.

Az angolszász világban a cigaretta a krími háború alatt és után lett népszerű, amikor a brit katonák mindenben igyekeztek felülmúlni oszmán török bajtársaikat és orosz ellenségeiket, még a dohányzás terén is.[5] Ebben nagy segítségükre volt az egyiptomi cigarettaipar fellendülése. Ezidőtájt kezdett népszerűvé válni a cigarettázás a világ más országaiban is.

A nyugati civilizációban a cigarettázás hagyománya általánosan csak a 20. században terjedt el. Az USA-ban a század kezdetén az egy főre eső évenkénti cigarettafogyasztás 54 szál volt (azaz a lakosság kevesebb mint 0,5%-a szívott el 100 szálnál többet évente). A cigarettafogyasztás 1965-ben tetőzött, 4259 szál/év/fővel. Akkoriban már a férfiak 50%-a és a nők 33%-a dohányzott,[6] azaz az amerikaiak évente több mint száz szálat szívtak el. 2000-re a fogyasztás 2092 szál/év/főre csökkent, mely azt jelenti, hogy a férfiak mintegy 30%-a és a nők mintegy 22%-a szívott 100 szálnál többet évente. 2006-ra az egy főre jutó fogyasztás tovább csökkent, 1691 szálra,[7] ami arra utal, hogy a lakosságnak mintegy 21%-a szívott 100 szál cigarettát vagy annál többet évente.

Maga a cigaretta sokat változott az idők folyamán: például a cigarettán a dohányzás tengelyéhez képest átlósan elhelyezkedő vékony sávok hátterében az áll, hogy a papír a hatékony égés megkönnyítése céljából vékony és vastag variánsokból készül, melyek szíváskor segítik a hatékony égést, nyugalmi állapotban pedig akadályozzák az önégést. Az alkalmazott szintetikus részecskeszűrők eltávolítják a kátrány egy részét, mielőtt az a dohányos szervezetébe jutna.

A dohánynövény az nem egy konkrét fajt jelent, hanem egy családot. Szívtál már indián dohány? Elég szar ízű.

Ugyanis amit az fehér ember átvitt Európába az nem az amit az indiánok szívtak dohánynak hanem a mérgező fajtája.