Az ozmózisos vízszűrővel kiszűrt ásványi és szerves anyagok közül egyikre sincs szüksége a szervezetnek?

Az ásványi és egyéb anyagokat hasznosabb a szilárd ételekből

megkapni ,a víz szerepe a "szállítás", tisztítás.

Minél tisztább a víz annál hasznosabba szervezet számára,

annál jobban eltudja látni a feladatát :-)

A vízben lévő szerves anyagok a bomló állati és növényi tetemek, szerves vegyszerek, az ürülék, szőr, köröm, az állattartó telepek szennyvize, a korházak szennyvizéből a vér, köpetek, váladékok, stb.,stb. Jelenlétük szolgál táptalajul a baktériumoknak és más mikroorganizmusoknak. Jelenlétük az ivóvízben nem kívánatosak!

Az ásványi anyagok – így általánosságban – szintén nem nevezhetők hasznosnak, hiszen köztük vannak a mérgező, radioaktív, felhalmozódásra hajlamos, rákkeltő, stb. ásványi anyagok is! Ezeket is el kell távolítani! Persze a kérdés az, hogy a szervezetünk számára hasznos ásványi anyagokkal mi a helyzet? Először is tisztázzuk az arányokat! Mennyi is az a mennyiség, amit kivett a vízből a víztisztító? Ha napi 2-3 liter elfogyasztott vízmennyiséget veszünk, abban kb. annyi ásványi anyag volt a tisztítás előtt, mint egy mokkáskanál főzelékben, reszelt sajtban, rizsben, vagy más szilárdabb élelmiszerben. De még a folyékony élelmiszereinkből (tej, gyümölcslé, iró, joghurt, stb.) sem kell több egy evőkanálnál, hogy az így eltávolított ásványi anyagokat pótoljuk. Az igazán káros vegyületekkel meg pont fordított a helyzet. Egy pohár víz többet tartalmazhat, mint amit több nap alatt megeszünk. Például amikor egy külföldi zöldségféle 36-szoros mennyiségű permetezőszert tartalmazott, mint az egészségügyi határérték, országos hír lett belőle. Évtizedek óta viszont olyan ivóvizet iszunk, amibe a Magyar szabvány szerint egy olyan permetezőszerből, amit a fejlettebb országokban már betiltottak veszélyessége miatt, az egészségügyi határérték 1750-szerese lehet. Persze ez mindegy is, mivel azt, hogy ezt az értéket nem haladja-e meg, 10 évente kell csak ellenőrizni.

A másik kérdés a hasznosulás. Mint azt mindenki tanulta, az állati és emberi sejtek olyan szénalapú szerves molekulákhoz kapcsolva tudják felvenne az ásványi anyagokat, melyeket a növények a levegő széndioxid tartalmának belégzésével és a napfény energiájának hasznosításával hoznak létre (fotoszintézis). Viszont a sejten kívüli víztérben is szükségesek az ásványi anyagok, különben ozmotikus nyomáskülönbség alakulna ki, itt a szervetlen ásványi anyagok is „hasznosak”. Ebben a víztérben viszont - néhány százalék kivételével – a nátrium a meghatározó anyag. Azt a néhány százaléknyi más ásványi anyagot meg a sejtekből is ki tudja nyerni a szervezet még akkor is, ha napokig nem ennénk semmit. A nátrium hiánya viszont vízmérgezéshez vezet, amit súlyosabb esetekben már csak fiziológiás sóoldat intravénás adagolásával (infúzió) lehet gyógyítani. Ez a sóoldat 0,9 %-os konyhasóoldat. Ebből az következik, hogy a víz nátriumtartalma hasznos? Ha napokig nem eszünk, vagy intenzív fizikai megterhelésnek vagyunk kitéve, akkor igen, viszont általánosságban meg nagyon nem! Többszörösét fogyasztjuk amúgy is a nátriumból a kívánatos mennyiségnek, ami szintén betegségekhez vezethet! Akkor meg mi hiányzik a vízből? A kalcium, meg a magnézium? Na ez a vízkő. Hazánk medencében fekszik, ahol valamikor tenger volt, és az elhalt mészvázú tengeri állatok miatt nálunk nagyon meszes a talaj, kemény a víz. (Mégis népbetegség a csontritkulás, ez igazolja, hogy sejtszinten nem hasznosul!) Vesebetegeknek, szív és érrendszeri betegséggel küzdőknek az ellensége. Mivel a csontok nem tudják felvenni, meszesedést, szűkületet, köveket okozhat ha a kiürítése nem elégséges, így érdemes ennek az értékét is csökkenteni.

A vízlágyítás leghatékonyabb módja az ioncserélés. Az ioncserélős vízlágyítók közül viszont csak olyat szabad venni, ami élelmiszeripari alkatrészekből és ioncserélővel készül, ugyanis a nem ilyen vízlágyítók káros anyagokat is juttatnak a vízbe. Ennek kiválasztása már szakember dolga, mert rengeteg más szempontot is fel kell mérni a vízlágyító kiválasztásánál. De elég beírni a keresőbe, hogy „víztechnikai tanácsadó” máris találsz egy csomó szakembert, akik az üzlet reményében ingyen elvégzik a felmérést és a megfelelő technika kiválasztását. Aztán aki a legjobb ajánlatot adja, meg kell bízni a kivitelezéssel.

"A vízben lévő szerves anyagok a bomló állati és növényi tetemek, szerves vegyszerek, az ürülék, szőr, köröm, az állattartó telepek szennyvize, a korházak szennyvizéből a vér, köpetek, váladékok, stb.,stb."

Undorítónak tartom az mlm ügynökök tevékenységét, akik ilyeneket állítanak, és elhitetik az emberekkel pénz reményében. Tudod az ivóvizet nem a kórházi szennyvízből vezetik a háztartásokba... Akkor már a temetőket miért nem hoztad fel példának? Az még hatásosabb lett volna:

"Ugye te sem akarod meginni nagymama bomló tetemét?"

pff.

Inkább ezt olvasd el:

[link]