Mit jelent a szívbénulás, illetve a keringési rendellenesség? Vagyis mik a TÜNETEI?

A hirtelen szívmegállás egy azonnali életveszélyt jelentő kórkép, amely gyors és szakszerű beavatkozások hiányában – sőt ezek mellett is – halálhoz vezethet. Az okok egy jelentős része olyan visszafordíthatatlan elváltozás, hogy a gyors beavatkozás sem segíthet, ilyen például a súlyos akut szívinfarktus. Többségük azonban nem ilyen, ezért a szívműködés újraindítását – az egyéb újraélesztési (reszuszcitációs) eljárásokkal együtt – minden esetben meg kell kísérelni.

Magyarországon a szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívmegállás (hirtelen szívhalál) miatt következik be, amely 20-25 000 ember halálát okozza évente. A szívmegállás utáni, mintegy 3-5 percen belül gyorsan, határozottan és a laikustól is elvárható szakszerűséggel eljárva, még meg lehet menteni az eseményt elszenvedő életét. Ez az újraélesztés (cardiopulmonaris resuscitatio). A hirtelen szívmegállás (hazánkban átlagosan 70 eset naponta) nem azonos a szívinfarktussal, bár az is okozhatja. A vér, ha leáll a keringése, nem tudja oxigénnel ellátni a testet. Az oxigén hiánya agykárosodásokhoz vezethet, aminek jele az eszméletvesztés, majd légzési elégtelenséget okoz. Ha ez az állapot 5 percnél tovább tart, az visszafordíthatatlan agy- és szívkárosodásokhoz vezet. A legjobb túlélési esélyek eléréséhez és az idegrendszeri károsodások kivédéséhez gyors és határozott beavatkozásokra van szükség.

A hirtelen szívmegállás orvosilag olyan sürgősségi eset, amely azokban az esetekben talán visszafordítható (reverzibilis), ha a beavatkozás időben, korán történik. Ha a hirtelen vagy váratlan szívmegállás halállal végződik, az elnevezése hirtelen szívhalál. A hirtelen szívmegállás kezelése – a kardiopulmonáris újraélesztés (resuscitatio) – a keringés és légzés külső, mesterséges beavatkozás útján történő fenntartását jelenti,[6] amelyet defibrillációs beavatkozás (sokk; a ritmuszavar áramütéssel való megszüntetése) követ, ha sokkolható („kiüthető”) szívritmuszavar marad fenn. Amennyiben az első beavatkozásokkal még a veszélyes, de kiüthető (defibrillálható) ritmuszavar állapotáig sem sikerül eljutni, a klinikai halál elkerülhetetlen.

A rossz vérkeringésnek számtalan súlyos egészségügyi következménye lehet, hiszen a vérkeringés sérülésével, gyengülésével nem jutnak el a sejtekhez a létfontosságú tápanyagok, illetve az oxigén. Milyen jelek esetén gyanakodjunk rossz vérkeringésre?

A nem megfelelő vérkeringésnek sok oka lehet, például krónikus betegségek (cukorbetegség, artheroszklerózis stb.), dohányzás vagy túlsúly. Ha az alábbi jeleket tapasztaljuk magunkon, érdemes orvossal konzultálni, mert a rossz vérkeringésnek súlyos szövődményei lehetnek, többek között stroke vagy szívroham.

Lábdagadás

A lábak ödémásodása sok problémára utalhat, például arra, hogy túl sokáig állunk vagy ülünk egy helyben, esetleg túl sok sót fogyasztunk, a hölgyeknél pedig a PMS egyik tünete is lehet. Ezekben az esetekben azonban a lábdagadás viszonylag hamar elmúlik. Ha viszont a panasz régebb óta fennáll, az a rossz vérkeringésre is utalhat. A vérkeringés romlása miatt ugyanis a vese nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, vagyis nem tudja elszállítani a felesleges folyadékot, így az felgyülemlik a sejtek között.

Zsibbadás

Szintén jellemző tünet lehet a lábak és a kezek zsibbadása. Természetesen a zsibbadást okozhatja számos más probléma is, többek között például idegrendszeri betegségek, pajzsmirigyproblémák vagy tápanyaghiány. De az is zsibbadáshoz vezet, ha az idegekhez nem jut elegendő oxigén- és tápanyagdús vér.

Hideg végtagok

A véráramlás egyik feladata, hogy a test megfelelő hőmérsékletet fenntartsa. Ha a vérkeringés sérül, a végtagok kihűlnek (a szervezet ráadásul igyekszik a belső szervek hőmérsékletét szinten tartani). Szintén a végtagok, a kezek és a lábak kihűlését okozhatja apajzsmirigynem megfelelő működése vagy a Raynaud-szindróma.

Gyengeség és fáradékonyság

Természetesen nagyon sok dolog állhat annak hátterében, hogy állandóan gyengének és fáradtnak érezzük magunkat, például a depresszió, a nem megfelelő étkezési szokások, az alváshiány, a stressz, a vitaminhiány. Azonban a vérkeringés sérülése azt is okozhatja, hogy az izmokhoz sem jut elegendő oxigéndús vér, ez pedig azzal jár együtt, hogy még a legkisebb feladatot sem tudjuk végrehajtani kifáradás nélkül.

Állandó betegeskedés

A gyenge vérkeringés erőteljesen hat az immunrendszerre is, mert a betegségek elkerüléséhez és legyőzéséhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok sem jutnak el a rendeltetési helyükre. A rossz vérkeringés egyik jele lehet tehát az, ha könnyebben betegszünk meg, nehezebben gyógyulunk, és a sebek, horzsolások gyógyulása is hosszabb ideig tart.