Egy vírusos vagy baktériumos betegség tünetei a megfertőződéstől számítva hány napon/órán belül jelentkezhetnek?
válasza: válasza:A tünetek lehetnek olyan csekélyek is, hogy észre sem venni.
Igazából mondják, hogy pl átestem gyerekként a bárányhimlön már nem kapom el. DE elkapja ez az illetö is, csak a szervezet már felismeri és idöben ellenanyagot termel, így tönet mentesen gyorsan folyik le.
Vagy is ha a már volt az a betegsége valakinek akkor is elkapja csak tönetmentesen folyik le. Erre szolgálnak az oltások is. A szervezet egy legyengített vagy halott korokozot kap az oltással, így habár egy pici láz lehet töle, de több nem. DE mikor a betegséggel megfertözödik a szervezet már az ismeri és védekezni tud.
De mindenképpen lehet néhány óra és több nap is. Az sem mindegy hogy egy korokozóval mekkora mennyiségben találkozik valaki. Ha valakit telibe talál egy másik ember törsszentése aki beteg, vagy csak a kezével megfog egy kilincset ami szintén korokozos, akkor külömbözö mennyiségben visz be korokozot. Az elsö esetben nagy számban, így gyorsabban legyengítheti. A második esteben alig így tönetemnetesen lefolyhat a betegség.
Ès vannak amivel a szervezetet is erösíteni lehet. A korokozok a sejtekben szaporodnak, és ha a sejteket folyamatosan átmossuk akkor nincsen idejük szaporodni. ezért a nagyfoku folyadék fogyasztás meggátolja a korokozok szaporodoásat, a betegség gyengébben folyhat le.
válasza:Pl. influenzára gondoltam, nem HIV-re meg Hepatitis-re, de azért érdekes.
#2:
Igen, így van, ahogy te is leírtad. A vírusok nem élőlények, csak más szervezetek sejtjeiből kiszakadt, életjelenséget nem mutató, önállósodott részek. Egyetlen "életfeltételük" a gazdasejt megléte. A vírusok ugye csak egy fehérjeburokból és örökítőanyagból állnak, amely lehet RNS és DNS is egyaránt. (Az emberek DNS alapúak tehát az RNS alapú vírusok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek számunkra. Az RNS alapú vírusokat retrovírusoknak nevezzük, és ide tartozik pl. a HIV is.) Visszatérve a megfertőzésre, a gazdasejtbe csak a vírus örökítőanyaga lép be. Ott a gazdasejt saját anyagainak, saját energiájának felhasználásával sokszorosítja a vírus örökítőanyagát. Később a gazdasejt kifullad, felreped, a vírusok kiözönlenek, és más sejteket támadnak meg. A gazdasejt lehet állati, humán patogén (azaz emberi), növényi (pl. dohánymozaik vírus) és baktérium (az ilyen baktériumokat bakteriofágoknak nevezzük). Néhány állati/humán patogén vírus: pox (himlő), herpes, varicella (bárányhimlő), papova (méhnyakrák), leuko (daganatkeltő), arbo (agyvelőgyulladás), picrna (gyermekbénulás), adeno (nátha), rhabdo (veszettség). Persze nem ennyi van, de most csak ennyi jutott eszembe.
A baktériumok kicsit másak. Ők már növények, de egyesek szerint inkább állatok. Anyagcseréjük szerint lehetnek heterotrófok (állati, idegen szerves anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat) és autotrófok (növényi, szervetlen anyagokból energia segítségével szerves anyagokat állítanak elő). Heterotróf baktériumok okozzák a vérbajt, kankót, szamárköhögést (perhussis), torokgyíkot (diftéria), tetanuszt, pestist, kolerát, agyhártyagyulladást, lépfenét (antracis).
Az autotróf baktériumokon belül vannak fotoszintetetizálók és kemoszintetizálók.
A baktériumok 70%-a hasznos.
Szaporodásuk lehet ivaros és ivartalan. Ivartalan: osztódás/hasadás Ivaros: kölcsönös maganyagátadás (ekkor számuk nem változik, csak ellenállóbbakká válnak)
Egyébként szerencse, hogy ivarosan is szaporodnak, mert ekkor mint már írtam számuk nem változik. Ha csak osztódással szaporodnának az egész Földön térdig járnánk baktériumokban!!!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!