Miért kell ennek így történnie?

Nem is tudom mért írom ezt..Egyszerűen ki kell adnom magamból..Édesanyám elment rákba.Felfoghatatlan dolog az,hogy egy egészséges dolgos életvidám nőt.. Amikor megtudtuk a betegséget úgy jött mint egy hidegzuhany.Ezután jött az orvosi kezelések és a megszámlálhatatlan bio gyógymodok,a töménytelen odafigyelés és szeretet reménykedés és bizakodás..Sőt!Nem bizakodás mert váltig állítottuk és Tudtuk Ő MEGGYÓGYUL nem lehet máshogy.Jó eredmények jöttek..Aztán egyszer csak romlott a helyzet..Áttét.. Sokat küzdött,de nem ment.Mérhetetlen dühöt érzek..hisz megigérte azt mondta velem marad! AZ ÉN anyukám! Neki látnia kelett volna még az én gyerekeimet!Feldolgozni képtelenség,látni szenvedni elviselhetetlen volt..Nem tudok másra gondolni csak hogy mért pont ő??? Mért kelett szenvednie..Ezt a szenvedést senki nem érdemli meg.Úgy érzem képtelen vagyok boldogulni nélküle és megállt az élet.Bemegyek az iskolába elmegyek dolgozni de minden olyan felszines áll dolgok.

Nagyon hiányzik!