Anorexia kezdete lenne? Forduljak orvoshoz?
14 éves lány vagyok, 156 cm magas, és mindig is túlsúlyos voltam. Február/Március környékén 75 kg voltam, most pedig 56. Korábban már sokszor próbáltam lefogyni, de annyira nem jártam sikerrel, viszont tavasszal depresszió miatt nem volt étvágyam. Hirtelen fogytam sokat, és rájöttem, hogy nem is lehetetlen ez a fogyás dolog. Nyáron minden nap futni jártam, de még egészen egészséges mennyiségű ételt vittem be. Tovább fogytam. Az utóbbi időben azonban észrevettem, hogy gyűlölöm, amikor tele vagyok, és szeretem a kavargó érzést a hasamban, amit éhesen tapasztalok. Mindenki azt mondja, hogy nem kellene már fogynom, de én nem vagyok elégedett. Néha, mikor mondjuk a havi vérzésem miatt édességevésre vetemedem, nagyon nagy bűntudat mardos utána. A szabad perceimben rengeteget gondolkozom azon, hogy aznap miket ettem/fogok még enni. Mikor sok ideig kibírom evés nélkül, büszkeséget érzek. Valójában ez a büszkeségérzet nagyobb örömet okoz a csokievésnél, ami 1 éve még mindennapos volt nálam. Legutóbb a havi vérzésem kimaradt, előtte már 3 évig stabil volt, és a hajam is hullani kezdett, pedig szedek vitaminokat.
Úgy érzem, a környezetemben levők nem értik meg, mi játszódik le a fejemben pontosan.
Az is probléma, hogy tudom, ez így nem egészséges, de mindenképp szeretnék még fogyni. Azt sem tudom, mennyit/mit kellene ennem, és talán ezért is jó lenne szakértőhöz fordulni... de a szüleim szerint nem fontos, azt mondják, hogy "egyek többet" de ez nem olyan egyszerű, mint ahogy hiszik.
Hajajj... Nagyon ismerős tünetek. Olvastam már arról, hogy miket éreznek az anorexiások, ez az éhségérzet kedvelése és azé, hogy parancsolni tudsz magadnak, nagyon riasztó jelek... Egy szintig még normális lenne, de Neked már fizikai jelek mutatkoznak s bár nem írtad, hogy mennyit eszel, gondolom, keveset. Bár ez az ételen gondolkodás... Erről se írtál pontosabban. Én is túl sokat gondolok ételre, de én sokat eszem...
Ha 56 kiló vagy, akkor még nincs baj, ha fogysz pár kilót, de jó lenne, ha nem csavarodnál be közben... Sok tini elveszti a realitásérzékét ilyenkor, sajna. Az arany középút megtalálása nem is olyan egyszerű. Van, akinek igen, s az sokszor nem érti, mi a gond, miért nem viselkedik a másik normálisan, hisz oly evidens, mit kell tennie.
Egy jó szakember nem tűnik rossz ötletnek. Nem próbáltad elmagyarázni a szüleidnek, hogy nem érzed úgy, hogy ez jól van így? Inkább most tegyetek ellene, mint több év szenvedés után, a testedet talán tartósan tönkretéve... De ha "csak" elvesztesz párat a legszebb éveidből, az is elég tragikus. Sokkal jobb idejekorán kérni segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!