Holnap béltükrözésem lesz Crhon-gyanú miatt. Mire számítsak?

Hát sajnos ennyi az össz. :/ Nem tudom, mivel fognak kábítani, meg magát az orvost sem ismerem. A belgyógyászom kifejezetten hozzá utalt be, tehát ő megbízik benne.

Túl vagyok rajta, gondoltam, megírom, milyen volt. Még kicsit korábban be is hívtak, mint ahogy az időpontom volt. Deréktól lefelé le kellett vetkőznöm, felfektettek egy asztalra, betakartak. Betették a kanült. Bejött az orvos, beadtak egy apulla Buscopant és valamilyen k betűs bódítószert, a nevére már nem emlékszem. Oldalra kellett feküdnöm, és megkérdezték, hogy szédülök-e már. Mondtam, hogy nem, nem érzek semmit. Azért elkezdték. Az eleje nem volt vészes, csak a kanyarok. Aztán ahogy egyre feljebb értek, egyre rosszabb volt. A bódítószer még mindig nem használt. Nem tudtak feljutni valamiért a vékonybélig, ezért odahívtak még egy ápolónőt. Az egyik oldalról nyomta a hasamat, ez a másik "kedves" meg belekönyökölt a hasamba. Persze üvöltöttem a fájdalomtól, mire megkaptam ettől a drága nővértől, hogy mire jó az, hogy kiabálok. Hát nem is tudom, olyan jó ötletnek tűnt, egyébként csak jókedvemből csináltam. Nagy nehezen felnyomták a vékonybélig, addigra végre elkezdett hatni a drog. Ekkor már 15 perce tartott a vizsgálat, amit szinte végigüvöltöttem a fájdalomtól. Ekkor a drogtól beállt elég furcsa pózba a két kézfejem, nem tudtam mozogni, csak foltokat láttam, és olyanok voltak a hangok, mintha másik szobából beszélnének hozzám. Csináltak 2 biopsziát és egy polipot kivágtak, de ezekből már semmit sem éreztem, a drogtól pedig már kába voltam. Saját lábon nem tudtam kimenni, 2en vittek ki a pihenőbe. Behívták anyukámat, aki azt mondta, fehér volt a szám is, remegtem, a pupilláim aprók voltak, de felemás nagyságúak. Az apukám az épületből is kiment, mert a folyosón is hallani lehetett, hogy sikítok. Otthon 4 órát aludtam, de még este is szédelegtem ettől az anyagtól. A kanült rosszul tették be, a helye feldagadt és vörös. Éreztem, hogy csíp, amikor betették, a nővér szerint meg nem lett volna szabad csípnie. A drog egyébként szépen marta a vénámat, ahogy beadták, de ez pár másodperc alatt elmúlik. Lehet, hogy csak én vagyok immunis az ilyen dolgokra, a fogorvosnál sem hat nekem soha az érzéstelenítő. Mindez volt tegnap előtt, azóta vérzek, és eléggé fáj a hasam, bár gondolom ez természetes. Mindenesetre velem így történt, nem ijesztgetni akartam senki, de soha többet nem nyúlhat hozzám senki altatás nélkül. Sok sikert a vizsgálat előtt állóknak!