A középkorban is voltak rákosok?

Amugy itt talalsz egy ertekezest a temarol angolul:

[link]

Természetesen, csak az akkori orvosi tudás még a diagnózist se tette nagyon lehetővé, így írásos emlék se nagyon lesz.

Nem lehetett ennyi rákos, ennek pedig az az oka, hogy nem éltek addig, míg rákosak legyenek. Egy példa, hogy megértsd: ma nálunk az keringési zavarok okozzák a legtöbb halált. Tegyük fel tudjuk majd gyógyítani, akkor a rák fogja a legtöbb halált okozni. Gyógítsuk azt is, jön a következő halálos betegség ami az első helyre lép, és így tovább. Tehát ma azért van annyi rákos, mert más betegségeket tudunk gyógyítani, azt viszont nem. (nameg ugye az agyonsszenyezett környezet se használ).

Igen.

Pl. méh(nyak)rákba (vagy petefészekrákba, nem tudjuk pontosan) halt bele I. Erzsébet Tudor Mária (Véres Mária) nevű féltestvére, nővére.(Történelmi szempontból: hála istennek. Rettenetes ember volt, és rettenetes károkat okozott volna uralkodóként, ha nem hal meg időben. De mint embert, sajnálom. Abban a korban méhrákban meghalni, maga volt az iszonyat.)

A középkorban is lett volna ennyi rákos, ha eddig élhettek volna, mint ma. De a középkorban az átlagéletkor kb. 35-40 év volt. A gyermekrák ki sem alakulhatott, mert aki annyira beteges volt, hogy pl. leukémiát kaphatott volna, azt hamarabb levitte egy szimpla gyerekbetegség.

Voltak háborúk, járványok, nem volt idejük elfojtani, sem pedig az önzésüket akkorára dagasztani, hogy évtizedek múlva rákosak legyenek. És természetesen nem volt ennyire agyonnépesedve a Föld, és nem volt agyonszennyezve sem.

Genetikailag sokkal egészségesebbek voltak, nem dédelgettek minden genetikai selejtet. Meghalt, eltemették, megsiratták, csináltak másikat. Tudom, hogy nagyon durván hangzik, de abban a korban ez így működött.

"Genetikailag sokkal egészségesebbek voltak, nem dédelgettek minden genetikai selejtet."

Sokkal selejtesebbek voltak mint a modern kor. Ne felejtsük el, hogy nem mindenrendellenesség okozza a magzat halálát, sőt, simán tovább is adhatták a génjeiket.

A vagyon öröklése miatt simán összeadták a féltestvéreket, nagybácsit az unokahúgával, az ötévest a harmincassal... Ha pénzről, politikai szövetségről és a család fennmaradásáról volt szó, nem sokat vacakoltak.

Valamint szigorúan társadalmi osztályok szerint házasodtak.

Európában hány királyi család volt, ahol épp akadt egy hajadon? Nem túl sok. A nemesség általában az országokon belüli családokból, a parasztok pedig maximum 2-3 faluval alrébbról kerestek párt. Ez ment több száz éven át, halmozódott a hibalehetőség.

Nem is beszélve arról, hogy a vizek fertőtleítése nem volt még, így a legtöbben bort ittak, még terhesség alatt is.

Csak nem volt aki rámutasson az okokra és egyáltalán a problémára.

Akkoriban a skizofréniás "hirtelenharagú" volt, az autista "ábrándos lelkű" , a Down-szindrómás "kelekótya". A számukra megmagyarázhatatlan betegségeket, pl. rák, szívroham, stroke, epilepszia meg átkokal és a testnedvek arányának felborulásával magyarázták.

Ha felütsz egy történelemkönyvet, tele van ilyen figurákkal.