Édesapámnak valószínűleg vastagbélrákja van tüdőáttéttel, mi a legkézenfekvőbb döntés, hogyan dolgozhatom fel?

Az esély sok mindentől függ, először várjátok meg mit mond majd az onkológus, milyen egyéb lehetőség van pld. célterápia. Átérzem, amit érezték sajnos mi is ebben vagyunk 😢.

Nagyon nehéz helyzet mind a betegnek, mind a család tagoknak.

Az biztos, hogy bármit ajánlanak el kell fogadni, mert sajnos ez egy olyan betegség, ami kezelés nélkül nagyon rossz irányt tud venni, kezeléssel sem lehet teljes gyógyulást elérni már ebben a stádiumban, de mindenképp időt lehet nyerni, és ilyenkor jön rá az ember, hogy minden nap egy ajándék!

Ne adjátok fel!

Bár eltelt egy hónap, azóta valószínűleg lényegesen többet tudtok, esetleg valami therápia is elkezdődött.

A rák esetében az IDŐ a legfontosabb tényező. Nincs idő 2-3 heteket sem várni egy vizsgálatra vagy egy kezelésre, ez egy folyamatos futás attól a pillanattól, hogy az első kérdőjel ott van a leleten.

Az, hogy milyen lehetőségek vannak, sok mindentől függ, nincs rá általános és örök érvényű szabály - egy kivételével: az élet halállal végződik. Az, hogy ez mikor és milyen formában jön, nem tudhatjuk. Tumor esetében sem törvényszerű a "hónapokon belüli kínhalál", ahogy fentebb idézték.

Ami tény: pozitívan kell hozzáállni ÉS fel kell készülni a legrosszabbra is. Minden szervezet más, másképp reagál.

A vastagbél és tüdő érintettség bár rossz kombináció, de túlélési arányt számolni nem lehet. Ha valahol 3-5 éves túlélést írnak, az azt jelenti, hogy egy legalább 3-5 éve diagnosztizált beteg halála lett "statisztikai adat" - 3-5 év pedig az orvostudomány fejlődésében szinte elképzelhezetetlenül sok lehetőséget eredményez, szóval ne a múltban éljünk.

Az előttem írt nyers kommentek célja valószínűsítem, hogy az "arculcsapás", hogy ébredj fel, és ne hagyd, hogy elsimogassák a bajt, hogy jajj, minden rendben van. Aki hospitált tumoros beteget, az megérti a nyers kommentek üzenetét is.