A hipochonderek milyen betegségeket szoktak beképzelni általában?

Nekem a szorongásom miatt kialakult tüneteimről meggyőződésem volt, hogy szívbeteg vagyok, de annyira bele voltam bolondulva, hogy figyelgettem a pulzusom, számoltam, folyton nézegettem utána a neten, szédültem is már, mire az orvosom egyből helyretett hogy ez stressz és nagyon szorongok. De voltam már pajzsmirigyes, cukorbeteg, apnoés (az éjszakai pánikjaim miatt), keringési zavaros..

Most meg az van,hogy a hasamra ment a stressz kivételesen, nem idegi tünetekre, ezért most crohn colitis, meg ilyenek jártak a fejembe, ebből most küzdöm ki magam, de már intolrrabcia tesztre elmentem mert a gluténérzékenységre is gondoltam. Szüleim barátaim mlg párom is mind azzal jönnek, hogy megint nagyon ideges vagyok és megint attól produkálom. Borzalmad dolog ez, mert tényleg mutatod a tüneteket.

Hát én így leálltam vele egy idő után, főleg ahogy így más dolgok jöttek prioritásba mert nekem főleg akkor van ez, ha "unatkozom" és van időm ezeket jobban figyelni, a testem jelzéseit. Nálam tuti tényleg az ezen való stresszelés váltotta ki de tudom milyen szar.

Gondolhatod nálam a mostani csapja ki a biztosítékot.. Napi 1-2x lágy a székletem és egyből arra gondolok komoly durva betegségem van, mikor a doki id annyit mondott valami intolerancia van, vagy allergia. De neeem, én már össze vissza paráztatom magam. Lehet egy sima gyomorrontásom volt, csak a stressz miatt tolom magam előtt az egészet tovább..

Nekem a tüdőbajok a leggyakoribbak, főleg, hogy mostanában pánikrohamaim is vannak, amitől nehezen veszem a levegőt. Az a rossz, hogy nem tudom mi van előbb, a pánik, vagy a légszomj.

Amúgy nálam még a bőrrák elég gyakori, sok anyajegyem is van. :(

+ mostanában keringési zavarokra gyanakszom, de a szívbajt is megjártam.

Volt már agyhartyagyulladasom, meg sokszor félek az agyvérzéstől is.

Jaj, meg mostanság olyan tüneteim is vannak, amikre még nem találtam konkrét betegséget:(

Egyébként én a koronától is tartok most, főleg mert a tüdőt tudja támadni, ami nálam elkepesztő érzékeny pont, rettegek a fulladástól, attól hogy nem jutok elég levegőhöz, a lélegeztetőgéptől stb.

Naponta minimum 5x mérem a lázam, és ha 36,8 körül van, már panikolok, hogy az majdnem hőemelkedés.

Amúgy nem tudom, hogy hipochonder vagyok - e, vagy ezt is csak beképzelem. Akkor valószínűleg az vagyok, nem? Szörnyű. :(

Túl sokat olvasom a webbeteget is és a gyógyszerektől is félek, mert a mellekhatások megijesztenek. Meg aztán nem tudom, hogy milyen betegségek lappangnak bennem.

Ti,hogy tudtok ezzel együttélni? Hogyan küzdötök meg a hipochondriával a mindennapokban?

Engem kicsit megnyugtattak a válaszok, mert velem is nagyon hasonló a helyzet. Nálam elég újkeletű a dolog, kb 4 hónapja tart. Ott kezdődött, hogy pár éve olvastam egy cikket arról, hogy egy lány véletlenül magában hagyta a tampont, 9 napig benne maradt és intenzívre került. Na a tamponra azóta eszméletlenül ügyelek, de az elmúlt 4 hónapban kb minden menstruációmnál pánikoltam, hogy bennem maradt. Aztán novemberben elkezdtem szédülni, 1 teljes hónapig tartott, volt sürgősségi, ott 2 negatív ct, fül-orr-gégészet, nem találtak semmit, neurológus sem, de ő arra gyanakszik, hogy a vizsgadrukk miatt volt. Biztos, hogy nem, mert november elején kezdődött és akkor még bele sem gondoltam abba, hogy nemsokára vizsgaidőszak. Aztán amikor enyhült valamennyire a szédülés, elkezdett borzasztó nyomás lenni a fülemben, a fül-orr-gégészeten azt mondták, semmi bajom, de azóta is érzem és már krónikus középfülgyulladástól kezdve Meniére-betegségen keresztül minden volt :D a fejem is fájt a szédülés miatt, ott agydaganatnak könyveltem el a tüneteket, mert nem csillapodott fájdalomcsillapítótól sem. Egyébként azóta nem szédülök és a fejem sem fáj, viszont a fülemben még mindig van nyomás és bedagadtak az áll alatti nyirokcsomóim, kb 1 hónapja és nem húzódik vissza. Ezt limfómának diagnosztizáltam, egyébként jelenleg is azt gondolom, hogy ez a betegségem és borzasztóan pánikolok emiatt nap, mint nap. De volt már bőrrák, cukorbetegség, hemokromatózis, koronavírus, azt hiszem ennyi, még kezdő hipochonder vagyok.

És egyébként borzasztó, de nekem is akkor jön elő a legtöbb dolog, amikor van időm gondolkodni rajta, kutakodni, sokszor már bedagadt kisírt szemekkel olvasom a webbeteget, borzasztó és rengetegszer próbálok arra gondolni, hogy nincs semmi baj, de aztán elönt a pánik és mindenféle szakrendelésre időpontot kérek. Most remélhetőleg meg fogok nyugodni, mert nemsokára megyek MR-re és előtte vért fognak venni, aztán ha nem lesz gáz a limfocitákkal, meg hasonlókkal, akkor elengedem azt, hogy limfómás vagyok, de már hetek óta csak erre gondolok. Ami ijesztő volt, hogy ma a munkahelyemen is borzasztó nyomás volt a fülemben úgy is, hogy nem volt időm ezen gondolkodni, így ezerszeres a pánik. De egyébként én is sokszor észreveszem magamom, hogyha belemerülök valamibe, akkor semmi bajom és csak akkor jön elő újra, ha rágondolok. Nagyon rosszul érzem magam emiatt, szeretném minél hamarabb rendezni ezt magamban, akár szakember segítségével is (persze csak miután kiderült, limfómás vagyok-e).