Korona vírussal kapcsolatban kérdeznék, miért aggódom ennyire?
19 éves vagyok, eléggé szorongós fajta, főleg az elmúlt időben. Már ott tartok, hogy léállítottam minden újságnak, hírportálnak a követését, mert annyira keltették a pánikot, hogy kezdtem besokallni.
13 évet vízilabdáztam, most, lassan 4 éve már, hogy edzőterembe járok, amit nagyon szeretek. Egyetemen tanulok, lassan már 3 hete, hogy itthon vagyok, persze, itthon is edzem, elmegyek néha az utcákban sétálni, mert sokszor nem bírom már.
A fő problémám az, hogy félek, félek, hogy elkapom, félek, hogy meghalok. Tudom, ez lehet nevetségesen hangzik, de egy szorongós emberrel nem tudtok mit kezdeni.. napi többször mérem a lázam, mert egyszerűen azt érzem néha, hogy ég a testem, a lábaim a fejem..
elkap néha a fáradtság, néha ilyen furán veszem a levegőt, és kezdek félni, hogy ez a vírus vagy nem tudom..
Persze, vitaminok most nem segítenek, de én szedem mindig télen a d-vitamint, plusz mellé ilyen vitamin komplexet.. iszom a citromos vizet minden reggel, teszek bele kis méhpempőt. De egyszerűen a bezártság, szorongás félelem határol. A híreket sem olvasom inkább, max napi egyszer, mert érdekel. Igen, megpróbálom magamat mindig lefoglalni, tanulás, családdal tv, társas, kis xbox, öcsémmel játszás, trambulinozás a kertben.. de néha már inkább megiszok pár sört, mert nem bírom..
szerintetek mit tegyek, hogy ne aggódjak ennyire? Jogos a halálfélelmem? Az, hogy magamon érzem néha ezeket a tünetek megijeszt.. köszönöm, ha elolvastad. Nem várom el, hogy elmond, hogy te milyen kemény vagy és nem fosol, mert rajtam ez nem segít, remélem megérted..
Gyakorlatilag statisztikailag elhanyagolható hogy meghalj benne.
Olvasd el az orvosi lapokat.
Semmi okod az aggodalomra, kb a társadalom 90%-ánál szerencsésebb helyzetben vagy.
Megnyugodtál?
Megértelek. Nem mondom, hogy nem jogos a félelmed. Ugyanilyen gondolataim vannak kb. nekem is, talán annyi különbséggel, hogy en magamon nem figyelem ennyire a tüneteket, nem rettegek, hogy elkapom, pedig eleg parás vagyok, inkább csak a páromat, a többi csaladtagomat féltem nagyon. Egész nap remesebbnél rémesebb gondolatok keringenek a fejembe, remalmok gyötörnek, elképzelem, mi lenne, ha elveszíteném valamelyik szerettemet, borzalmas. Sokszor úgy erzem, úgy tönkrement minden pár hét alatt, hogy lassan élni sincs kedvem, inkabb a halál, mint ez a bizonytalanság, rettegés, reményveszettség. 1 hónapja még vígan az esküvőmet szervezgettem, most meg egy szempillantás alatt tönkrement minden, a terveimet elsöpörte a koronavírus... Persze ki vagyok én, hogy ilyen önző legyek, hogy az esküvőmet siratom, holott a világban most sokkal nagyobb problemák vannak, tömegek vesztették el munkájukat, sokan a szerettüket, és még hányan fogják... En meg elmondhatom, hogy dolgozom, van mit ennem, nem élek anyagi bizonytalanságban (lekopogom), párommal mondhatjuk, hogy alapvetően egészségesek vagyunk, és jobb pillanataimban ezekkel a gondolatokkal nyugtatom magam. De legtöbbször nem segít. Én is próbálom mindennel elterelni a gondolataim, edzés, takarítás, munka, tanulas, de egyszerűen 10 percnél tovább semmi nem segít. Teljesen depresszióba estem, a tudat, hogy nem láthatom a csaladtagjaim nagy részèt, ki tudja meddig, és egyszerűen, minden, minden tönkrement. Nem a bezártsag miatt bankódom a legjobban, holott egy 36 nm-es kis lakásban vergődünk ketten, hanem a tudat, hogy már semmi nem olyan, mint ,,régen", és talan már soha nem is lesz. Es tudom, nem megoldás, de sokszor en is már csak megiszom 1-2 sört, egy fel üveg bort, mert legalabb addig jobban érzem magam, nem látom ilyen feketen a világot. Fe persze tudom, hogy ez egy nagyon rossz módszer, nem szándekozom alkoholistává válni, csak sokszor nem találok mas vigaszt, hirtelen. Az eveszavarom kezd erőteljesen kiujulni, amiből már hosszú evekre kijöttem, és sokszor nem tudok uralkodni magamon, és önpusztító gondolataim tàmadnak. És olyankor meg jön a felismerés is, hogy most meg segítseget sem tudok kerni, sem orvoshoz, sem pszichológushoz nem tudok fordulni, mert jelenleg mindnek kisebb gondja is nagyobb annal, mint, hogy en épp nem vagyok jól lelkileg, és ezt meg kell értenem.
Ne haragudj, hogy így kijött belőlem kérdező, de kenytelen voltam kicsit kiadni magamból.Amúgy ha van kedved, beszelgethetünk. Ígérem nem fogok panaszkodni, szívesen meghallgatom a mondandodat.
Üdv, 26/L
Ha rástresszelsz, az is gyengíti az immunrendszert.
Mindenki "fél" most, de ebbe nem kell belebetegedni. De ha neked így jó lesz leélni az elkövetkezendő hónapokat, ám legyen.
Matematikai statisztika:
Volt már nő aki 8-as ikreket szült.
Ennyi.
Ezek ún. esettanulmányok tudományos mércével, tehát egyedi esetek. Az égvilágon semmit nem jelent rád nézve ha egy fiatal meghal.
Alapbetegség nélkül eddig talán 1 eset volt...és az is még vizsgálat alatt.
Mindenki másnak komoly alapbetegsége volt.
A kockázat becslése során az eddigi adatokból több tízezres mintából az következik, hogy nagyon minimális az esélye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!