Ti nem féltek mi lesz az életünkkel?

Élni fogunk.

Fegyelmezetten, egymást segítve, nem harácsolva és hisztizve. Nagyon szeretek mindenkit, hálás vagyok mindenkinek aki dolgozik, bármit csinál is. Ên is hajlandó vagyok megtenni minden tőlem telhetőt ha kérik.

Én 5 nap múlva leszek 30. Most jegyeztek el ma este, és bármi lesz, meg fogom érni az esküvőmet.

Írj rám ha beszélgetnél. Szeressétek egymást és maradjatok otthon.

Szóról-szóra így érzek, kérdező...:( Ma hajnalban sétàltam haza a munkàból ( azt hiszem, egy ideig utoljàra, mert én is önkéntes karanténba vonulok) és tavasz illat volt, majd megszakadt a szívem, gyerekkoromat juttatta az eszembe..

Kicsit elérzékenyültem az első vàlasztól.

:( Nagyon kedves vagy, gratulálok neked! Én még csak szerelmes sem voltam , remélem, még lehetek..

Őszintén? Semmi nem fog változni. Pont úgy le fogják tojni egymást az emberek, nem jön el a világbéke, ennyi.

Nagyapám visszajött a háborúból, én pefog mindent megteszek, hogy ne legyen belőlem statisztikai adat az m1-en.

Félni nem kell és nem is szabad, mert az előbb vagy utóbb pánikot gerjeszt. Fel kell nőni mindenkinek a helyzethez, tudatosnak lenni és racionálisan látni a dolgokat. Ha itt széthúzás van, annak sokan fogják inni a levét. Nem csak , aki belehal, hanem annak családja, gyereke, szerettei. Szóval mindenki felelőssége egymással karöltve harcolni ezért a dologért.

Hogy mi lesz ezután? Talán az emberek megtanulják kicsit jobban tartani a távolságot egymástól a higiének betartásával. Gondoljatok bele, ha lecseng a vírus utána mennyi depressziós ember lesz, pánikbetegségek alakulnak , öngyilkosságok a munka elvesztése miatt a helyzet miatt stb. ez mind a vírus hozadéka lesz sajnos. Tehát most ebben a szakaszban, aki nem marad higgadt annak a jövőbeni élete alaposan megváltozhat negatívan...lehet nem a korona viszi el, hanem majd 1 év múlva egy kényszeres pánikbetegség stb.

Szóval félni senki ne féljen! (Kínában 55 napja vannak karanténban amúgy). Nálunk tuti jövőhéten kezdődik a mindenkire vonatkozó karantén, mert jönnek sajnos a halálesetek is.

"32 éves vagyok, annyira élni akarok még. :'(" - ennyire azért nem kell drámázni!

Be kell tartani a szabályokat és remélni a legjobbakat.

Az életünk középtávon megváltozik, és igen, nagy az esélye, hogy megbetegszünk, és a családunkban / közeli ismeretségünkben lesz haláleset is, kár ezt tagadni.

De ez ellen nem tudunk tenni semmit (azon kívül, hogy betartjuk az alapvető szabályokat, az otthon maradást is beleértve).

Az egész élet evolúciós szinten is az alkalmazkodóképességről szól. Alkalmazkodnunk kell a helyzethez, és a legtöbbet kihoznunk belőle!

Én attól félek a legjobban, hogy a lappangási idő alatt megfertőzöm a szüleimet, akik esetleg emiatt halnak meg - de most mégis, mihez kezdjek ezzel? Nem megyek el itthonról, csak ha nagyon muszáj, zárt térben hordok maszkot, fertőtlenítővel mosom a kezem, ha hazaérek. Kb. ennyi.

Nem kell ennyire betojni, drámázni. Szinte csak olyanok halnak bele, akik idősek és több krónikus betegségtől szenvednek. Az emberek 80%-ában enyhék a tünetek. És akkor lehet, hogy ez még a valósnál rosszabb statisztika, mert nem tesztelnek mindenkit, aki kicsit taknyos, vagy kapar a torka. Legtöbben el sem mennek orvoshoz enyhe tünetekkel.

Nem kell feleslegesen emberek közé menni, be kell tartani a javaslatokat, és kerülni kell az idős, beteg embereket, akik már gyengébbek.

7-es, 100ból 98 ember ismeretségi körében van olyan aki veszélyeztetett.

Egy csomó új tüdőbeteg lesz aki egész életére károsodik.

Mindenki családjában lesznek halottak, és esélyes, hogy látni fogsz haldokló vagy kritikusan beteg embereket.

Ne bagatellizáld ezt el.

Ezért írtam, hogy kerülni kell a veszélyeztetett embereket, ne fertőzzük meg őket. De egy 30 éves ember ne pánikoljon már egy olyan fertőzésen, amibe 1000-ből egy ember hal bele a korosztályában még a jelenlegi statisztikák szerint is, ami egészen biztosan pesszimista.

Amúgy meg még mindig azt mondom, hogy túl van dramatizálva. Influenza szezonban 4-5000 fővel emelkedik a halálozások száma, mégsem pánikol a lakosság. Ez most keményebb persze, de túl fogjuk élni. Azt meg erősen kétlem, hogy minden családban lesz halott, akkor százezrekről beszélnénk, attól még világ szinten is messze vagyunk, és kínában ahol indult, már kezd lecsengeni a dolog.

De tudom, most mindenki felelőtlen, meg hülye, aki nem esik kétségbe és ül be otthon a négy fal közé.