Mi a különbség az ezüstkolloid, és az aranykolloid között?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kolloidnak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetőek. A kolloidok átmérője mintegy 10-szer, 100-szor nagyobb, mint az atomok és a kisebb molekulák mérete. A kolloidok olyan oldatok, amelyekben igen apró méretű – 1 nanométertől az 1000 nanométerig terjedő méretű szemcsék vannak oldva, szétszórva, elkeverve, diszpergálva. Leggyakrabban vizes kolloidok fordulnak elő az életünkben, de olajok, zsírok és más oldószerek is lehetnek folyadék közegek. Olyan hétköznapi anyagok tartoznak a kolloidok körébe, mint a tej, a vaj, a különféle kocsonyás anyagok (gélek). Az élethez tartozó folyamatok jelentős része kolloid rendszerekben zajlik le, a sejtek belsejében. A kolloidok viselkedésével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág a kolloidika, amit a határfelületek tudományaként is számon tartanak.

A kolloidok fizikai kémiai viselkedését mindmáig nem sikerült teljesen megmagyarázni, sok jelenség magyarázatára még csak elméletek vannak.