Nagy,10 cm-es, sűrű rész is tartalmazó (vsz. Dermoid) petefészek ciszta eltüntetésére tudtok-e műtétmentes, alternatív gyógymódot javasolni?

"van, aki nem szívesen megy műtétre". Szerintem néhány mazochistán kívül senki se szereti, ha benne turkálnak...

De logikusan végig kell gondolni a dolgot és a legkevésbé szart választani. Jelenleg más megoldás a daganat eltüntetésére nincs más mód, így ha nem akarod, hogy tovább nőjön vagy szövődményt okozzon, akkor bizony szánd rá a műtétre magad. Inkább egy elektív műtét tervezett időpontban, megfelelő körülmények között, mint esetleg egy sürgősségi műtét mondjuk a megcsavarodása esetén, amiben az egész petefészked elvesztheted. És ezt most úgy mondom, hogy a napokban estem át egy műtéten, amit nyilván a hátam közepére se kívántam volna, de inkább úgy gondolkodtam, amit leírtam....

Azért írok, mert a kérdezőn kívül bárkinek lehet hasonló gondja.

Nálam 2004.elején diagnoztizàltak egy kb 10 cm-es dermoidnak làtszó cisztàt. Akkor voltam 22 éves. Ami gonddal az orvoshoz mentem, azaz ami szàmomra sürgős volt, arra azt mondta, hogy az várhat, ezzel kéne azonnal foglalkoznunk helyette!!! Mégis a számomra sürgős műtétet végeztettem el vele, ezt meg annyiban hagytam. (Csak nem képzelitek, hogy fiatal testemen randa heget ejtetek?!...)

2007-ben azért elmentem egy nőgyógyászati kontrollra, ahol ugyan UH nem volt, de tapintásra azt mondta a doki,hogy visszament 4-5 cm-re a ciszta, ezt felesleges megműteni! Ő egy nagy klinika főorvosa volt, magánrendelésen. ((Utàltam nőgyógyászokhoz járkálni, egyikkel sem voltam megelégedve, mind vagy beszólt nekem vagy az anyámnak, egyszerűen nem volt szerencsénk akkoriban, most már több olyat ismerek, akihez bàtran megyek, ma meg is jegyezte, hogy nem járok-e kicsit túl sűrűn hozzá? De hozzá merek mindennel fordulni...)

2010-re elfogyott az addig kicsattanó életerőm. Pillanatok alatt elkezdtem hízni. 2011 végén már se levegőt nem kaptam, se menni nem tudtam lihegés nélkül. Úgy néztem ki mellesleg, mint egy bálna. Csak hízni tudtam, a hajamat leszàmítva minden szőröm megnőtt, a hajam kihullott, a fejem zsírosodott,pattanásos lettem 30 éves fejjel, depresszió, motiválatlanság, fáradtság...holdvilágkép.

2011 november végen csak meg kellett műteni, teratóma lett belőle, 2-3 órás műtét, fogak, haj, szem, minden ami szem-szàjnak ingere, volt benne. Nyomta a rekeszizmomat, a húgyhólyagomat. Tisztára, mintha terhes lennék, csak rosszabb. Ki kellett venni a petefészkemet, mert a teratóma teljesen belepte és leállította a működését.

Vitte magával az összes többi hormonomat, mert ez kihozta belőlem a PCOS-t, még akkoris, ha nem poli-hanem monocisztás voltam. Évekig nézték a hormonjaimat. Sokszor a doki azt mondta, gyere vissza fél év múlva, addig gondolkozom, mi lehet ez? Olyan mutatványokat csináltak a hormonjaim, hogy a gyakorlott főorvosnő köpni-nyelni nem tudott.

Igen, valahol magamnak okoztam. Nem vettem elég komolyan. Ugyan idén született egy csodálatos gyerekem, de alig bírtam teherbe esni. A gyönyörű 58,5 kgs sportsúlyom ma 110-re nőtt

Azért írok, mert a kérdezőn kívül bárkinek lehet hasonló gondja. Szeretném, ha jobban döntene, mint ahogyan én tettem.

Nálam 2004.elején diagnoztizàltak egy kb. 10 cm-es dermoidnak làtszó cisztàt. Akkor voltam 22 éves. Ami gonddal az orvoshoz mentem, azaz ami szàmomra sürgős volt, arra azt mondta, hogy az várhat, ezzel kéne azonnal foglalkoznunk helyette!!! Mégis a számomra sürgős műtétet végeztettem el vele, ezt meg annyiban hagytam. (Csak nem képzelitek, hogy fiatal testemen randa heget ejtetek?!...)

2007-ben azért elmentem egy nőgyógyászati kontrollra, ahol ugyan UH nem volt, de tapintásra azt mondta a doki,hogy visszament 4-5 cm-re a ciszta, ezt felesleges megműteni! Ő egy nagy klinika főorvosa volt, magánrendelésen. ((Utàltam nőgyógyászokhoz járkálni, egyikkel sem voltam megelégedve, mind vagy beszólt nekem vagy az anyámnak, egyszerűen nem volt szerencsénk akkoriban, most már több olyat ismerek, akihez bàtran megyek, ma meg is jegyezte, hogy nem járok-e kicsit túl sűrűn hozzá? :D De hozzá merek mindennel fordulni...)

2010-re elfogyott az addig kicsattanó életerőm. Pillanatok alatt elkezdtem hízni. 2011 végén már se levegőt nem kaptam, se menni nem tudtam lihegés nélkül. Úgy néztem ki mellesleg, mint egy bálna. Csak hízni tudtam, a hajamat leszàmítva minden szőröm megnőtt, a hajam kihullott, a fejem zsírosodott,pattanásos lettem 30 éves fejjel, depresszió, motiválatlanság, fáradtság...holdvilágkép.

2011 november végén csak meg kellett műteni, teratóma lett belőle, 2-3 órás műtét, fogak, haj, szem, minden ami szem-szàjnak ingere, volt benne. Nyomta a rekeszizmomat, a húgyhólyagomat. Fél literes zsák volt. Tisztára, mintha terhes lennék, csak rosszabb. Ki kellett venni a petefészkemet, mert a teratóma teljesen belepte és leállította a működését, mint egy parazita.

Vitte magával az összes többi hormonomat, mert ez kihozta belőlem a PCOS-t, még akkoris, ha nem poli-hanem monocisztás voltam. Az addig nyugvó göbös pajzsmirigyem is elkezdett rendetlenkedni. Mellékvese is kimerült. Évekig nézték a hormonjaimat. Sokszor a doki azt mondta, gyere vissza fél év múlva, addig gondolkozom, mi lehet ez? Olyan mutatványokat csináltak a hormonjaim, hogy a gyakorlott főorvosnő köpni-nyelni nem tudott.

Igen, valahol magamnak okoztam. Nem vettem elég komolyan, amikor kellett volna. Ugyan idén született egy csodálatos gyerekem,de majdnem ottmaradtunk mindketten a szülőasztalon. Meg eleve alig bírtam teherbe esni. A gyönyörű 58,5 kgs sportsúllyal bíró testem mára már 110-re nőtt. Az arcom és a testem a barátaim és rokonaim számára is felismerhetetlen. Fura így élni. Főleg, hogy azóta sem lett jobb az energiaszintem. Fáradékony vagyok. A hormonjaim meg önálló életre keltek. Most ugyan igyekszem magam összeszedni, de egyszerűbb lett volna megelőzni a bajt. Nem vagyok sebészetpárti, és ha van olyan alternatív gyógyász, aki nyugati képalkotó orvostechnikai felügyelet mellett vissza tudja fejleszteni a daganatot, hajrá! De semmiképp se járjatok úgy, ahogy én. Nem nagy dolog egy kis laparoszkópos pöttyheg a köldöködben meg a bikinivonal alatt...