Mikor hat az antibiotikum?

Az antibiotikum kétélű fegyver

A magyarok viszonylag megfontoltak az antibiotikum-szedést illetően, a sokszor indokolatlan és veszélyes gyógyszerből azonban még mindig többet szedünk, mint a skandinávok, ám kevesebbet, mint a mediterrán országok lakói.

Az utóbbi 5-10 évben egyre több és egyre összetettebb rezisztencia alakult ki a baktériumoknál, ami azt jelenti, hogy növekszik azon betegségek száma, amelyek ellen az antibiotikumok sem jelentenek gyógyírt.

A gyógyszerszedés szabályai

Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe.

Az ellenálló baktériumok túlnyomó hányadáról érdekes módon kiderült, hogy első sorban nem az orvosságok miatt, hanem genetikai okokból módosult a szerkezetük – mondta az Országos Epidemiológiai Intézet vezetője a szerdán Budapesten rendezett második Európai Antibiotikum Napon.

Melles Márta rámutatott: az antibiotikumok olykor kétélű fegyverként viselkednek, miközben hatékonyan küzdenek a bakteriális megbetegedések esetén, indokolatlanul és helytelenül alkalmazva komoly veszélyt jelenthetnek.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nagyon sokan orvosi szakvélemény nélkül öngyógyszerelik magukat.

Általában náthás tünetekre használják az antibiotikumot

Óvatosan az antibiotikumokkal!

Ne követeljünk minden megfázásra antibiotikumot a háziorvostól! Csak a bakteriális fertőzések kezelhetők és kezelendők antibiotikummal.

Az antibiotikumról>>

Általában a náthás tüneteket próbálják az emberek a fiókban talált antibiotikummal kezelni, jóllehet, a náthát nem baktérium, hanem vírus okozza, így nemcsak hatástalan az ekkor szedett antibiotikum, hanem káros.

Az antibiotikum ugyanis egyfajta „fertőtlenítő nagytakarítást” végez a szervezetben, így – egyebek mellett – a természetes védekezéshez szükséges bélflórát is igencsak „megnyirbálja”. Ezzel lényegében gyengíti az immunrendszert. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a betegek ne cukorkaként szedjék az antibiotikumot.

A tömeges szedés rezisztenciát okozhat

Az antibiotikumokkal azért is csínján kell bánni, mert a túlzott és tömeges szedése növelheti a baktériumok ellenálló-képességét – hangsúlyozta a szakember.

Elmondta azt is, hogy noha a háziorvosok csak külön díjazás ellenében kérhetik a bakteriális fertőzés azonosítását célzó gyorstesztet, ám a doktorok többsége – néhány év tapasztalat birtokában – nagy biztonsággal meg tudják állapítani az antibiotikum adásának indokoltságát.

A helytelen antibiotikum-használat miatti rezisztencia az oka annak, hogy Európa 27 tagállamában - 498 millió lakost érintően - évente mintegy 4 millió úgynevezett nosocomiális, tehát egészségügyi ellátás során szerzett fertőzés fordul elő, amely hozzávetőleg 16 millió többlet ápolási napot és 7 billió euró plusz költséget jelent – hangzott el a rendezvényt követő sajtótájékoztatón.

Az antibiotikumok felborítják a bélflóra egyensúlyát

Számos kapcsolat van a bélben lévő mikróbák és a gazdaszervezet között, melynek egyensúlyát az antibiotikumok képesek felborítani – olvasható az Antimicrobial Agents and Chemotherapy áprilisi számában.

Az emberi szervezet béltraktusában hatalmas mennyiségű baktérium él, melyek számos mechanizmussal járulnak hozzá az egészség megőrzéséhez: segítik az emésztést, vitaminokat állítanak elő, védenek a kórokozó mikróbáktól.

A Brit Columbia Egyetem munkatársai egerek székletéből tömegspektrometria segítségével több, mint kétezerféle molekulát azonosították, majd antibiotikumos kezelés összetételre gyakorolt hatását vizsgálták.

A második körben végzett vizsgálat, mely a kezelés hatását célozta, a molekulák mintegy 87 százalékánál mutatott ki pozitív, vagy negatív irányú koncentrációbeli változást, melynek mennyisége kétszerestől 10 000-szeresig terjedt. A leginkább érintett vegyületek a szteroid hormonok, az eikozanoid hormonok, a szénhidrátok, a zsírsavak és az epesavak voltak.

Az antibiotikumok indokolatlan szedésének káros következményei

Ezek mindegyike fontos szerepet tölt be a szervezet egészségében, befolyásolják az immunrendszert, a nemi működést, az ásványi anyagok egyensúlyát, a cukor anyagcserét, és más anyagcsere-folyamatok működését.

Caetano M. Antunes és munkatársainak következtetése szerint az antibiotikumok szükségtelen használata olyan káros hatásokat gyakorol az emberi egészségre, amivel korábban az orvosok nem számoltak.

Továbbá az antibiotikumok bélflórát érintő hatása anyagcsere-változásokat okoz, ami könnyen anyagcsere-alapú megbetegedésekhez vezethet, például immunhiány, depresszió, cukorbetegség.

Mindezek ellenére további vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy a bélben élő mikróbák hogyan képesek befolyásolni az emberi szervezet élettani folyamatait, és ez az információ hogyan használható fel az egészségi állapot javításában.

Az antibiotikumok nemcsak jótékony hatásairól

Minden típusú antibiotikumra jellemző, hogy hatásának kifejtése során nem csak a káros baktériumokat pusztítja el, hanem a szervezetünk számára jótékony baktériumokat is. Jobb, ha az antibiotikum használattal kapcsolatos negatív hatásokkal tisztában vagyunk, és megfelelő óvintézkedésekkel próbáljuk elkerülni a problémákat.

Antibiotikumok hosszú ideig tartó vagy gyakori szedése során a számunkra hasznos bélbaktériumok is elpusztulhatnak, hiszen rájuk is hatnak az antibiotikumok. A bélflóra eltűnése az oka az antibiotikumok szedése után gyakran tapasztalt hasmenésnek, mely terápia befejezése után pár nap múlva megszűnik.

A hasmenés kialakulását megelőzhetjük, ha élőflórát tartalmazó joghurtot eszünk a terápia alatt. Ha ez nem elég, akkor patikákban már kaphatók olyan készítmények, melyek visszaállítják a bél normál flóráját, hiszen milliárdnyi nem bélbaktériumot vihetünk be velük

A hasmenés miatt végbemenő változások a belekben

Ezeket a szuszpenziókat használat előtt fel kell rázni, és teába, tejbe, narancslébe vagy bármilyen más cukor tartalmú italba öntve kell elfogyasztani, hogy a baktériumoknak legyen tápláléka is a gyomorban. Attól nem kell félni, hogy az általunk szedett antibiotikum elpusztítja a bevitt baktériumokat, mert azok többféle antibiotikumnak ellenállnak, de azért ajánlott két antibiotikum adag közötti időintervallumban bevinni azokat. Betegséget sem fognak okozni, hiszen nagy számban természetesen előfordulnak a bélrendszerünkben.

A kezelés során ritkán kialakulhat álhártyás vastagbélgyulladás, melynek tünetei a véres-, nyálkás-, vizes hasmenés, tompa, diffúz hasi fájdalom vagy kólika. Láz és alkalmanként görcsös székelési inger is előfordulhat.

Ha az előbbi tüneteket tapasztalja, azonnal függessze fel az antibiotikum kezelést, és forduljon orvoshoz, mivel ez egy olyan baktérium által okozott kórkép, melyre az adott antibiotikum nem hat, és akár életveszélyes állapothoz is vezethet a fertőzés. Hasmenés elleni készítmények szedése ilyenkor tilos.

Az antibiotikumok ugyan megmentik az életünket, de annyi mellékhatásuk van, hogy hosszú távon mégis inkább elpusztítanak minket. Ezért a kutatók azon fáradoznak, hogy olyan antibiotikumokat fejlesszenek ki, amelyeknek nincsenek károsító mellékhatásaik. Tehát nem pusztítják el a szervezet számára hasznos baktériumokat, csak a károsakat és nem gyengítik le ezáltal az immunrendszert. Nehezíti a kutatók munkáját, hogy a káros baktériumok sem tétlenkednek! Folyton átalakulnak, alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, vagyis ellenállnak az antibiotikumok őket károsító hatásainak. Az antibiotikum túlzott használata pedig ellenálló baktériumtörzsek kialakulásához vezethet.

A küzdelem tehát folyamatos a kutatók és a betegségeinket okozó baktériumok között. Csak remélhetjük, hogy végül az ember kerül ki győztesen a harcból!

Addig is, ha az orvos antibiotikumot ír fel a kúra alatt és után feltétlen szedjünk probiotikus táplálékkiegészítőt! Ezzel segítünk szervezetünknek helyreállítani a megrongálódott bélflórát.

Az antibiotikum leggyakoribb mellékhatásai

Az antibiotikumok leggyakoribb mellékhatásai abból adódnak, hogy nemcsak a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem az ún. „normál flórát” is károsítják. Gyakoriak a gyomor-bélrendszert érintő panaszok: étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés. Nőknél gombás hüvelyi fertőzés is előfordulhat.

Súlyosabb mellékhatások

Antibiotikumtól függően súlyosabb mellékhatásokkal is számolni kell, főként elhúzódó antibakteriális kezelés esetén vastagbélgyulladás alakulhat ki, ilyenkor a bélben a jótékony, normál flórát alkotó baktériumok pusztulását követően egy „toxin”-t (méreg) termelő baktérium a Clostridium difficile szaporodik el. A kórkép tünetei igen széles spektrumot ölelnek fel, enyhe, laza székürítéstől igen agresszív, véres hasmenésig terjedhet.

Egyes antibiotikumok vesetoxikusak, májkárosítóak lehetnek, mások a csontvelő normális működését gátolják, vagy gyermekeknél növekedési porc fejlődését, fogzománc károsodást idézhetnek elő. Ezen gyógyszerek alkalmazásakor fontos a gyógyszerszint folyamatos monitorozása (vérből), ezáltal a toxikus koncentráció kialakulása megelőzhető.

Súlyos mellékhatások jelentkezése esetén az alkalmazott antibiotikumot azonnal el kell hagyni!

Allergia kialakulása

Az antibiotikumok allergizálhatnak is, ezt a jelenséget nem szabad összekeverni a mellékhatással! Előfordulhat az is, hogy a betegben nem közvetlenül a gyógyszer hatóanyagával szemben alakul ki allergia, hanem a gyógyszerforma valamelyik ún. „segédanyagával” szemben. Gyógyszerallergia esetén enyhe bőrpír, viszketés, csalánkiütés megjelenésétől, azonnali életveszélyes túlérzékenységi reakcióig (anafilaxia) is számolni kell. A betegnek pontosan kell tudnia, hogy fennáll-e nála „gyógyszerérzékenység”!

Az antibiotikum hatékonysága

Nem közvetlenül mellékhatás, de említést érdemel, hogy antibiotikumok más gyógyszerrel történő együttszedése esetén azok hatékonyságát csökkenthetik vagy fokozhatják (gyógyszer-interakció). Végezetül fontos, hogy megfelelő adagolással és ideig kell szedni az antibiotikumokat, hiszen másként a kórokozó ellenálló lesz a gyógyszerrel szemben, így nem tapasztalható gyógyulás vagy a betegség súlyosabb formában jelentkezik újra. A felelőtlen antibiotikum szedés „mellékhatása” a rezisztencia terjedése, mely megnehezíti a kórokozók elleni küzdelmet.

Az antibiotikumok nemcsak jótékony hatásairól

Minden típusú antibiotikumra jellemző, hogy hatásának kifejtése során nem csak a káros baktériumokat pusztítja el, hanem a szervezetünk számára jótékony baktériumokat is. Jobb, ha az antibiotikum használattal kapcsolatos negatív hatásokkal tisztában vagyunk, és megfelelő óvintézkedésekkel próbáljuk elkerülni a problémákat.

Antibiotikumok hosszú ideig tartó vagy gyakori szedése során a számunkra hasznos bélbaktériumok is elpusztulhatnak, hiszen rájuk is hatnak az antibiotikumok. A bélflóra eltűnése az oka az antibiotikumok szedése után gyakran tapasztalt hasmenésnek, mely terápia befejezése után pár nap múlva megszűnik.

A hasmenés kialakulását megelőzhetjük, ha élőflórát tartalmazó joghurtot eszünk a terápia alatt. Ha ez nem elég, akkor patikákban már kaphatók olyan készítmények, melyek visszaállítják a bél normál flóráját, hiszen milliárdnyi nem bélbaktériumot vihetünk be velük

A hasmenés miatt végbemenő változások a belekben

Ezeket a szuszpenziókat használat előtt fel kell rázni, és teába, tejbe, narancslébe vagy bármilyen más cukor tartalmú italba öntve kell elfogyasztani, hogy a baktériumoknak legyen tápláléka is a gyomorban. Attól nem kell félni, hogy az általunk szedett antibiotikum elpusztítja a bevitt baktériumokat, mert azok többféle antibiotikumnak ellenállnak, de azért ajánlott két antibiotikum adag közötti időintervallumban bevinni azokat. Betegséget sem fognak okozni, hiszen nagy számban természetesen előfordulnak a bélrendszerünkben.

A kezelés során ritkán kialakulhat álhártyás vastagbélgyulladás, melynek tünetei a véres-, nyálkás-, vizes hasmenés, tompa, diffúz hasi fájdalom vagy kólika. Láz és alkalmanként görcsös székelési inger is előfordulhat.

Ha az előbbi tüneteket tapasztalja, azonnal függessze fel az antibiotikum kezelést, és forduljon orvoshoz, mivel ez egy olyan baktérium által okozott kórkép, melyre az adott antibiotikum nem hat, és akár életveszélyes állapothoz is vezethet a fertőzés. Hasmenés elleni készítmények szedése ilyenkor tilos.

A gyógyszerszedés szabályai

Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe, illetve nagyon fontos az adagolás módjának szakszerű meghatározása is: az orvos által előírt alkalmakkor, a megadott mennyiséget a megadott módon kell bevenni.

Az orvos a készítmény rendelése előtt mindig mérlegeli a becsült kockázat és várható haszon arányát, ennek megfelelően írja fel az orvosságot. Mint minden, a szervezetbe való külső beavatkozás, a gyógyszerszedés is rejt magában veszélyeket (mellékhatások, allergiás reakciók), ám ha a gyógyulás megkívánja, a legkisebb hatásos adagban alkalmazva ezek a veszélyek csökkenthetok.

Amennyiben viszont nem követjük az orvos utasításait, az könnyen a terápia kudarcát jelentheti, akár még egészségünket is károsíthatjuk. Sajnos gyakran találkozni olyan betegekkel, akik az adekvát terápiás javaslat ellenére sem gyógyulnak megfelelő mértékben: esetükben gyakran a gyógyszerszedés nem megfelelő módja deríthető ki.

Megkülönböztetünk külsőleg és belsőleg alkalmazandó gyógyszerformákat. A külsőleg alkalmazandók legtöbbször hintőporok, rázókeverékek, olajok, krémek, kenőcsök, cseppek (pl. szemcsepp), különböző folyadékok.

Terhesség és gyógyszerszedés

A terhesség alatti gyógyszerszedés mindig orvosi kontroll alatt történik, így annak irányítója a háziorvos, illetve a terhes gondozóorvosa. Ő a terhesség aktuális szakaszának figyelembevételével (első, második, illetve harmadik harmad) dönt az alkalmazható gyógyszerekről. Egyes gyógyszerek ugyanis a placentán áthaladva a fejlődő magzat keringésébe is bejuthatnak és súlyos fejlődési rendellenességet okozhatnak, míg mások (pl. egyes nyugtatók) a magzat életműködéseit befolyásolhatják.

A belsőleg alkalmazandó gyógyszerek lehetnek teakeverékek, porok, pilulák (golyócska alakú gyógyszerek), cseppek, különböző folyadékok, kúpok (végbél- és hüvelykúpok), tabletták és kapszulák.

A parenterálisan adható készítmények injekciók vagy infúziók, melyek beadása legtöbbször orvosi segítséggel történik (kivétel a betegek által is elsajátítható véralvadásgátló vagy inzulin kezelések). A tapaszok is népszerű formái az egyes gyógyszereknek, egyszerű alkalmazhatóságuk és állandó gyógyszerkibocsátásuk miatt.

Nagyon fontos, hogy a külsőleg alkalmazandó gyógyszereket ne nyeljük le, mert úgy nem fejtik ki gyógyhatásukat, rosszabb esetben akár mérgezőek is lehetnek. A belsőleg alkalmazandó készítményeket pedig csak abban a dózisban szedjük, amelyben az orvos rendelte.

Külsőleg és belsőleg ható gyógyszerek

A külsőleges szerek az alkalmazás helyén fejtik ki hatásukat, a belsőleg fogyasztandók a szervezetben felszívódva jutnak a hatás helyére vagy változatlan, vagy kémiailag átalakult formában.

A szájon át szedendő (per os) készítmények és a kúpok közt a különbség, hogy a kúpok vagy helyi hatást fejtenek ki (pl. elpusztítják a hüvelyben megtelepedett kórokozó gombákat, vagy a végbélkúpok egyes formái székrekedés esetén elősegítik a széklet távozását) vagy a nyálkahártyáról felszívódva a szervezet távoli helyein fejtik ki hatásukat. A kúpok ugyanakkor kikerülik a gyomor- bélrendszer felső traktusát, így a máj keringési rendszerét is.

Általánosan (azaz nem helyileg) ható végbélkúpokat alkalmazunk kisgyermekek esetében, akik a gyógyszerek egyéb formáit azok rossz íze miatt nem fogyasztják el, vagy betegségük egyébként ezt a módszert kívánja meg. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél akkor előnyös a végbélkúpok használata, ha a szájon át történő gyógyszerbevitel akadályozott (pl. mandulaműtét, hányás, nyelőcsőkárosodás, stb.) vagy a gyomor és a máj keringési rendszerének kikerülése szükséges (pl. gyomorfekély, májbetegségek esetén).

A per os gyógyszerek a gyomor-bél huzam különböző részeiről szívódnak fel: egyesek a gyomorból, a többség a vékonybélből, míg egy gyógyszercsoport hányad a vastagbélből. Innen a gyógyszerek az ún. portális keringésbe kerülnek, amely a máj keringési rendszerének felel meg. A felszívódást követi a gyógyszerek eloszlása a szervezetben, a többség ezzel a mozzanattal kerül a terápiás helyre. A gyógyszeranyagcsere végső lépése az elimináció, vagyis az a folyamat, amelynek következtében a gyógyszer mennyisége a szervezetben lecsökken. Ez lehet változatlan formában való kiürülés (pl. a penicillin esetében).

Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni, mert így fejtik ki leghatékonyabban hatásukat!

Egyes készítményeknél fontos szempont, hogy étkezés előtt, közben vagy után kell bevenni, mert az étkezés befolyásolja a gyógyszer felszívódását.

Több gyógyszer együttes szedésénél módosulhatnak a mellékhatások és olyan tüneteket is okozhatnak, amelyeket külön-külön nem okoznak

Sok esetben viszont a gyógyszer hatóanyagának kémiai átalakulása szükséges ahhoz, hogy az a szervezetből ki tudjon ürülni. Ez az átalakulás rendszerint a májban következik be. Végül a gyógyszerek egyrészt a máj közvetítésével az epébe kerülnek, mely a bélrendszeren keresztül a széklettel távozik; másrészt a vérárammal eljutnak a vesékbe, ahol kiválasztódnak és a vizelettel ürülnek.

Tartsa be az adagolást!

Az eliminációs idő a gyógyszeradagok elosztásával kapcsolatban nagyon fontos. Mivel a gyógyszerek plazmaszintje a kiürülési idő függvényében csökken, lényeges, hogy az előírt időben vegyük be a gyógyszert. Ha például egy tabletta kimarad, a gyógyszer szintje a szervezetben olyannyira lecsökkenhet, hogy a már elért hatások visszafejlődnek, a betegség újra fellobbanhat, a kórokozók (pl. antibiotikum esetében) pedig újra szaporodásnak indulhatnak, s ebben az esetben nő a gyógyszerrezisztencia esélye is.

Az előírtnál gyakoribb vagy nagyobb adagok sem célravezetőek, a gyógyulás folyamatát nem gyorsítják: jobb esetben csak a költségeink nőnek, rosszabb esetben a gyógyszer idő előtt elfogy, holott az előírt ideig tartó kezelés a gyógyulás alapfeltétele. A nagy adagok bevétele mérgezést és további súlyos egészségkárosodást okozhat.

A fenti folyamatok mind szükségesek ahhoz, hogy a gyógyszerek kifejthessék kívánatos biológiai hatásukat. Ugyanakkor számos hatás befolyásolja a gyógyszerhatás kialakulását, a fenti tényezők módosításán keresztül. Így nem nehéz belátni, hogy az orvosi utasításokat be kell tartani, ha azt szeretnénk, hogy az előírt terápia sikeres legyen. Tehát figyeljünk oda, hogy bizonyos gyógyszerek nem vehetők be egy időben, számos készítmény alkalmazása mellett életmódbeli módosítások szükségesek, sok esetben az alkohol fogyasztása tilos, stb.

A felsoroltak csak kiragadott példák annak szemléltetésére, hogy miért nagyon fontos a gyógyszerszedésre vonatkozó utasítások betartása. Emellett kezelőorvosunk tudta nélkül ne szedjünk más készítményeket rendszeresen, azoknak alkalmazását orvosunkkal mindig beszéljük meg!