Ti is tapasztaljátok, hogy, ha rossz a közérzetetek, akkor másképp viselkednek veletek az emberek?

Ez érdekes dolog, szerintem minden az emerből indul ki és igen, amilyen "energiákat" (akármennyire is gurusan hangzik ez, de így van) bocsátasz ki magadból, azt fogod visszakapni. Én sok szituácioban pl. zárkózott vagyok, de azt vettem észre, az emberek nem azért nem közelítenek hozzám, mert bajuk lenne velem - pont ellenkezőleg - úgy gondolják, nekem van valami bajom velük, ők nem szimpik nekem, s tolom el magamtól őket. (Ami ilyen esetekben valahol igaz is :D) tehát ha rossz napjaidon az emberek elkerülnek, az lehet azért van, mert te magad szeretnéd azt, hogy elkerüljenek...:)

Másfelől viszont, annak, hogy valaki nem szépen szól hozzád, nagyon sok esetben nem te vagy az oka, az illetőnek ezer meg ezer dolog járhat a fejében, lehet hogy neki is csak szar napja van, s mivel emberek között dolgozik, te vagy az ötszázadik ember aki hamburgert kér, ő meg utál hamburgert csinálni, vagy csak éhes, fáradt, nyűgös, vele is bunkózott a főnöke, stb stb stb... sosem tudhatod mi áll a dolog mögött, persze ettől függetlenül nem szép dolog más embereken levezetni a frusztrációt, annyit tehetsz, hogy nem veszed magadra.

Igaz az a mondás, hogy a jókedv (meg a rosszkedv is sajnos) ragadós, de legyen a jókedv az erősebb. Ami rajtad meg a hozzáállásodon múlik, hogy ha összetalálkozol egy bunkó emberrel, nem kezdesz el visszabunkózni hanem esetleg eszedbe jut, hogy biztos bántja valami és te fel tudod villanyozni egy kedves válasszal. Meg fog lepődni, te meg lehet hogy megtöröd a "szarnapomvan" ördögi körét benne és utána ő is máshogy áll az emberekhez ;)