Teljesen kiborit az egyetem, mi legyen?

3,5 éve lesz most felevkor hogy elkezdtem. Sajnalnam a belefektetett időt és energiát, pénzt. Viszont rájöttem, hogy jócskán el vagyok maradva. Hosszú lenne elmagyarázni, de gyulolok itt lenni. Nem szeretem az albérletet, az órákat, és egy nyűgként élem meg az elviekben legjobb eveinket. Holnap megyek pszichológushoz, mert mostanában nagyon magam alatt voltam, mióta belegondoltam még mennyi időt kellene itt töltenem a csúszások miatt. És ráadásul az sincs bennem, hogy Jó most szívok, de majd milyen jó lesz... mert a tanári pálya nem egy hű de jó dolog sajnos. Éveket szenvedek itt úgy érzem. Tudom, hogy nem vagyok egyedül, aki itt van mind ruhelli szerintem , beszélgetések alapján . Az a macera, utánajárás mindennek , rengeteg tárgy és majd a gyakorlatok. Egyszerűen kilátástalannak érzem az életemet, és az elmúlt időkben úgy érzem ez már nem a vicc kategória magamra nézve. Komolyan magamba fordultam és nem tudok másra gondolni, csak arra még mennyit fogok itt szívni . Egyszerűen haza akarok menni, otthonról elindulni munkába . Az is lehet hogy egy levelező szakon valamit elvegeznek mellette otthoni egyetemen munka mellett, de elég volt itt. Egy nagy harc van bennem: egyik felém azt mondja Menj el innen , másik meg itt tart , mert mindenki kiborulna, ha kilépnék az egyetemről. Közröhej tárgya lennék ennyi idő után. Félek a jövőtől és nincs kiút. Így megéri maradni szerintetek még sok sok félévet ? Hogy Az egészségem megy rá ? Tudom, ez lenne az ésszerű , diploma kell a mai világban ... Egy tanár szakos hallgató 22F