Rendszeres bringázástól kimerültség?

Nem mindegy hogy milyen levegőjű helyen bringázik az ember. Mert ahol szennyezett a járműforgalom miatt és a negatív ion is kevés a levegőben, ott kimerítő tud lenni a kevés kilométer is. Míg egy járműforgalomtól távoli helyen egy nagy erdős részen meg egyértelműen lehet érezni az ellenkezőjét, hogy szinte abba sem akarjuk hagyni a tekerést mert sok az oxigén és a frissítő hatású negatív ion, meg kevés a CO2 meg a szilárd szennyeződés.

Meg azt is tapasztalni szoktam hogy szellemi kimerültségre nem igazán esik jól a fizikai kifáradás. Szükséges az hogy szellemileg kipihent legyen az ember és akkor meglepően sokat bírunk tekerni.

Régebben gyakran megtettem a Győr-Bécs közti Duna menti kerékpárutat. A hazai szakasz és az osztrák szakasz Haiumburgig viszonylag forgalmas út mellett történik, ezért ezen a szakaszokon úgy tekerek mint aki megöregedett. Míg az osztrák részen Haimburgtól a nemzeti parkon át meg elszáll minden kimerültség érzet a jó levegő miatt. Visszafelé szintén ezt lehet érezni. Fizikai terhelés közben nagyobb szükség van a jó levegőre. Meg a szellemi kipihentségre is.