Elmentem futni most nemrég, és közben igen szaru lettem, a hideg lehet az oka, vagy esetleg pánik?

A pánikra azért gyanakszom, mert kimozdulnom is nehézkes olykor, bár este jobban esik. Most kicsit mozogni vágytam, így gondoltam kocogok kicsit, már ezer éve nem futottam az a helyzet. Minden rendben is volt egész sokáig, még élveztem is, jól esett. Nem futottam gyorsan, csak hogy bírtam. Aztán sétálgattam, és ugye leizzadtam az megelőzően, így egy idő után kezdtem hidegnek érezni az időt. Itt jöttek be a kényszeres gondolatok, hogy lehet nem is volt jó ötlet, mi van ha átfázok stb., csak as zokásos. Már nem is voltam messze a visszaérkezőstől, de olyan végeláthatatlannak tűnt az út. Aztán egyszer csak kivert a víz, vert a szívem, mint ha ki akar volna ugrani. Azt éreztem össze esek. Nézegettem esetlegesen hova mehetnék be. Aztán nagyjából átment rajtam ez a roham. Közben bekaptam egy szem aszalt datolyát, de az is csak forgott a számban. Túl megterhelő volt ez a futás, így hidegben, és ennyi idő után? Vagy csak tényleg az agyam szórakozik velem, mint mindig? XD