Szoktatok sírni, vagy elfojtjátok, hogy keménynek látszódjatok?

Filmeken történeteken, rendszeresen besírok, ha olyan, ja meg egyszer egy csövesnél is akinek pénzt adtam de egyébként soha.

Kemény vagyok ha arra van szükség és nem csak látszani akarok annak. Száltak már le a buszról miattam "cigányok"..

Erre csak annyit tudok istenigazán mondani, hogy sokan nem azért ítélnek el valakit, mert sír, hanem azért, ami miatt sír. Ha túl pitiáner dolgokon akad ki, vagyis a semmiért hisztizik, értelmetlen dolgokért, az nevetséges.

Ha valaki tényleg igazi megható dolgok miatt sír, tényleg valódi drámákat él át az életében, annak sokkal meghatóbbak a könnyei, és együtt érezhet vele bárki.

Én nem a "fúdenagymenők" közé tartozom,sőt..mégse mutatok nagyon érzelmeket,zárkózott típus vagyok. Nekem alapból ilyen a természetem,és kis koromtól kezdve ezt tanultam el a környezetemtől. Csak olyan embereknek mutatom ki az érzelmeim,akik NAGYON közel állnak hozzám,de nekik is csak ritkán. A többi embernek semmi köze hozzá,és ha kifejezném az érzelmeimet,azzal megmutatnám,hogy mi a legsebezhetőbb pontom.

Ui.: Nekem nincs semmi bajom azzal,ha valaki kimutatja az érzéseit (a józan ész határain belül).