Miért akarok magamnak direkt rosszat, miért akarom kínozni magamat?

(lelki) mazochista szimptómajellegeket is produkálok, azaz imádok minden olyan dolgot csinálni ami nekem fájdalmat és rosszat okoz. Például: világ életemben rossz voltam fizikából de mégis középiskolás koromban reggel 4-ig is fizikáztam, hiába mondták, hogy hagyjam abba, az év végére agyhártyagyulladást kaptam. Sportolok, de ott is mondják pl az edző is h óvatosabban és már volt olyan hogy áljulásig/hányásig futottam. Egyszerűen nincsen veszélyérzetem, és valahogy betegesen vonzódom az olyan dolgok felé ami nekem valamilyen úton/módon fájdalmat okoz, pl: szakad az eső és fúj a szél, ezért elmegyek rövid nadrágban és pólóban sétálni 5 órára. Vannak napok hogy direkt nem eszem semmit, mert szeretem magamat éheztetni, vagy amiben tehetséges vagyok, azt igyekszem magamban elfojtani. Az olyan emberek elismerésére vágyom, akik korábban már megaláztak, ill. rosszul bántak velem. Az olyan párkapcsolatokat kedvelem, amikor a másik fél felettem "uralkodik", hagyom, hogy rosszul bánjon velem.Állandó stresszben élek, de én ezt élvezem és nem is akarok ezen változtatni.. Normálisak ezek, illetve miért is van ez így? Köszönöm, 19 (L)