Ez normális? Furán érzem magam!?

Nem tudom hogy jó témába írom e...

Általában annyira elgondolkozok dolgokon,hogy közben "elfelejtem" hogy élek.Úgy értem teszek veszek,közben gondolkozok,aztán hirtelen minden kimegy a fejemből és megijedek hogy hol vagyok.Olyan mintha közben egy másik világban járnék.Ha épp nem így esik meg ez,akkor csak sétálok,és (én így szoktam hívni:) nincs valóság érzetem.Nem érzem valóságosnak hogy itt vagyok,minden olyan fura (most is ahogy gépelek).Sokszor elgondolkozok az élet dolgain (amennyire egy tinitől telik),miért vagyunk a földön,minek teremtettek?Mi céljuk van az embereknek?ilyen...hülyeségeken gondolkozok..hajlamos vagyok a depresszióra.

Mit csináljak?:/

Csomószor eljárok a barátokkal "hülyülni",de sokszor érzem úgy,hogy mennyivel jobb lenne most ha otthon lennék egyedül..(kivéve ha valami nagyon vicces dolgot csinálunk vagy tényleg jól érzem magam..na stb..

Tudom,most ez több dolog egyszerre..