Miért vagyok képtelen bármiféle érzelem kimutatására?
Nem merek jókat,és hangosan nevetni, a sírást is magamba folytom és már majd megfulladok de akkor sem tudok hangosan sírni. Néha azon gondolkodom ha valaki megtámadna akkor még kiabálni sem mernék /nehogy valaki meghallja/tudom hülyén hangzik. Képtelen vagyok bárkit is megölelni vagy a nevén szólítani. A fura az hogy senkit nem hívok a nevén /nem is becézgetem pl a páromat sem, képtelen vagyok kimondani bármi kedves dolgot ,többek közt azt a szót sem ,hogy Szeretlek. A barátaimat vagy a saját anyámat sem szólítom meg sehogy. Mindig zavarban vagyok. Nem nézek soha az emberek szemébe. Nem vagyok már tini ezért elég rosszul érint a dolog. Persze ezen kívül rengeteg problémám van még,szinte minden, maga az élet. Úgy érzem mindenben, (mint ahogy érzelmek kimutatásában is) Egy rakás csődtömeg vagyok, aki semmihez sem ért, nincsenek barátai, már akkor unszimpátiát váltok ki az emberekből amikor rám néznek. Úgy érzem depis leszek, antiszoci és még sok más minden rossz.....
Nem tudok már tovább küzdeni..nincs értelme!
Ez nem nagy probléma. Ismerek olyanokat, akik hasonlóképpen éreznek. Jobb nekik egyedül. Valószínűleg azért mert nem értenek meg, nem szeretnek, idióták vannak körülötted akik folyton kritizálnak, csúfolnak, kinevetnek...
Van egy Dexter nevű sorozat, a főhős ott is hasonló. De az emberek előtt felvesz egy maszkot és boldognak, kedvesnek, társaságkedvelőnek álcázza magát. Hidd el, az emberek többsége csak színészkedik. Neked is azt kéne. :)
Csődtömeg vagy, mert te gondolod magad annak! Legyen pozitív a gondolkodásod, mert nem vagy csődtömeg. Nem vagy értéktelen. :)
Legalább a helyesírásod jó. Legalább okos vagy. Értékes. ;)
Korod? Nemed?
Talán ez az egyetlen pozitívum bennem :)
De okosnak abszolút nem tartom magam. Sőt.
28/L
Bizonyára vannak ott még pozitív tulajdonságok. ;)
28 éves vagy. Kb most jársz életed harmadánál. Még rengeteg minden történhet veled. Lesz rengeteg fájdalomban, szomorúságban és bánatban részed, de lesz legalább ugyanennyi örömben és boldogságban is. :)
Ki tudja, talán még megtalálod álmaid állását, talán a párod az igazi aki őszintén szeret és aki boldoggá akar tenni, talán lesznek gyerekeid, pénz, ház, autó... Rengeteg minden áll még előtted. Olyan dolgok, amelyet el sem tudsz képzelni. Nem szabad feladni, küzdeni kell! Próbálj meg mosolyogni, boldog lenni. A boldogság belülről fakad. Ha te boldognak érzed magad, az is vagy. Ne érdekeljen más véleménye. Élj úgy, ahogy neked jó. Ha a párod így is elfogad, így is szeret, akkor miért érdekel az, hogy mások mit gondolnak?
Nézz mások szemébe, nem esznek meg. Nem kell zavarban lenned. Mások sem értékesebbek, nem jobbak, nem is szebbek.
Ha nem megy, kicsit színészkedj. Mások is azt csinálják. Leadják milyen boldogok, sikeresek... Amikor egyedül vannak, akkor pedig üresek, nincs senkijük. :)
És elhiszem, hogy nem szeretsz ölelkezni, de ha a párod szereti, akkor ne foszd meg tőle. Minél többet ölelkeztek, annál tartósabb és mélyebb lesz a kapcsolatotok. Nem kell neki kedveseket mondani, csak öleld át, fejezd ki a szeretetedet. Főzz-süss neki valami finomat. ;)
Én is ilyen vagyok, de (eddig) nem zava(t).
Ez miért probléma?
Bár néha furának tűnik, hogy mindenki a nevén szólítja a másikat, csak én nem... Nincs rá igényem, sem az ölelésre, de még arra sem, hogy a párommal kézenfogva menjünk. Ettöl nem hinném, hogy ez gond.
Én pedig egyre jobban félek attól,hogy az elfojtott érzések,érzelmek megbetegítenek.
Mint ahogy nem tudok egyszerűen még normálisan sírni sem.
Legszívesebben üvöltenék -de nem merek-max álmomban.
Valaminek ki kéne törnie belőlem,de nem tudom hogyan és miként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!