Szenvedsz valamilyen fajta kényszerbetegségben?

Fú,szerencsére már semmilyenben. De elég szorongós fajta vagyok, kisebb koromban volt trihotilomániám. (kitéptem a szempilláimat,és megettem). Kiderült utóbb,hogy anyáék válása volt az oka. Aztán elmúlt. Egy időben rágtam a körmeimet, de erőt vettem magamon és leszoktam róla.

Azóta jól vagyok és viszonylag kiegyensúlyozott.

21/L

Ha ideges vagyok, apránként letépkedem az ujjaimról, főleg a hüvelykujjamról a bőrt, a tövénél. Egészen addig, amíg vérezni meg nagyon fájni nem kezd. És néha, ha a kéztépkedés nem megy, a számról, az ajkaimról a bőrt ugyanígy...

Nem tudom, mennyire betegség, de eléggé kényszeres. Jó lenne megszabadulni tőle, mert nem valami megnyerő így a kezem. Úgyhogy küzdök vele.

17/L

Igen,már2éve kényszerbeteg vagyok,de nem tisztaságmániás,inkább ilyen "rituálés","semmi értelme"-kényszerek,ezt azért mondom,mert ha úgy nézzük,egy enyhébb tisztaságmániásban szenvedő embernek szép,tiszta pl. a lakása,ez ilyen szempontból pozitív,és van értelme,vagyis nincs,de nem rossz annyira ez a tulajdonság.:))

Különben csak 17 leszek idén,és lány vagyok.

Szedtem gyógyszert,a Fevarint,mostmár nem,hálaistennek,sz.tem amennyire tudtok,szokjatok le a gyógyszerről,mert nekem furcsa tüneteim voltak,és nem szokásos,a betegtájékoztatóban leírtak!!

Sok sikert minden kényszerbetegnek a gyógyulásban!!:DD

Ui.:fiatal,gyermek ill. tinédzser kényszerest ne felnőtt-pszihológushoz vigyetek.Bár pár km-rel talán a falusiaknak többet kell utazni,de megéri,mármint az én esetemben megérte....(mert a felnőtt pszih. teljesen másfajta gygyszereket(!) írt fel,ami nem is erre a betegségre való!!!-és veszélyesebbek is,szerintem.)