Ha az ember gyászol, az normális, hogy néha gyűlöli az egész világot?

"Jó neked.

De nem rólad van szó, hanem rólam.

Valaki más tud erről valamit?"

Ne haragudj meg kérdező,de ez miféle válasz?A válaszoló vette a fáradtságot arra,hogy megossza veled az érzéseit, te meg erre ilyet írsz...

Rólad van szó,valóban,de azért elmondom én is a véleményemet... normális,amit érzel. Így dolgozod fel,ami történik.

Ma két hete temettük el a nagymamámat. Azóta mindenkit ezerszer jobban szeretek körülöttem,értékelem az embereket,akik mellettem állnak,és hálás vagyok értük,a segítségükért.Hogy gyűlöltem-e az egész világot? Igen.3 hétig feküdt a kórházban a nagymamám eszméletlenül,vegetált, mi pedig a családdal majdnem beleőrültünk. Mindenkit utáltam,azt kérdeztem,és kérdezem a mai napig,miért pont a mama,miért pont mi,miért pont én... a megoldás?A szeretet. Felszínesen hangzik,lehet,hogy berágsz érte és visszaírsz valami vállalhatatlant nekem is,de ez a megoldás.

Szeretni kell az életed,és MINDEN EGYES EMBERT,aki ilyenkor melletted van.

Sok erőt és kitartást neked ahhoz,hogy egészséges lélekkel,reményekkel telve ki tudj jönni ebből az egészből,és részvétem!

Na nem kell baszogatni a kérdezőt. Csak egy választ akart, és az elsö nem volt megfelelő számára.

És igen, normális h ilyenkor utálod a világot. Nem bolondultál meg. Ezzel szerintem mindenki így van...Nyugi

És részvétem