Szerintetek ez betegség? Nem normális amit néha csinálok!
22 éves lány vagyok. Jelenleg munkanélküli. Itthon vagyok egész nap. De általában lefoglalom magam, suliba készülök úgyhogy szüleim sem nyaggatnak hogy csak itthon ülök.
Szóval...esténként viszont rám tör a hisztérika.
Folyamatosan ellenőrizgetek szinte mindent, hogy ki van-e kapcsolva.
Tűzhelyet, lámpákat, gyertyákat, melegitőt, hajvasalót, hajszáritót...egyszóval rengeteg mindent-hogy ki van-e húzva ki van-e kapcsolva.
Eleinte csak megnéztem...most már ott tartok hogy ha kell 10x is felkelek az ágyból este leellenőrizni mindent, és mégsem hiszek magamnak hogy minden rendben van. Őrjitő, és néha 15 percig is képes vagyok a tűzhely előtt állni és győzködni magamat hogy de minden oké.
Beteges, szüleim, barátom aki itt lakik már szinte nálunk..mind felháborodnak. Jogos, de ez már engem tönkretesz, nem tudok emiatt nyugodtan aludni, vagy csak nagyon nehezen....
Már előre félek az estéktől....
Napközben enm csinálom ezt, csak az ajtókkal.Ha elmegyek valahova rángatom az ajtót hogy bezértam-e rendesen, kocsiból, vagy félútról is képes vagyok visszamenni leellenőrizni.
A hajvasalót hiába látom hogy kihúztam mégis a kezembe tartom amig ki nem hűl.
Nem mások életét az enyémet keseritem meg ezzel.
Régebben mikor dolgoztam már ott elkezdődött hogy a munkahelyemen az ajtót bezártam-e....mostanra meg itt tartok...
Szörnyű, mit tegyek????
A másik (kissebb) bajom meg az hogy ha találok magamon egy foltot, vagy bármi apróság miatt már halálozok....de oké ezt rá lehet fogni arra hogy sok időm van, sokat foglalkozok magammal, és mindent észreveszek...
De az ellenőrizgetésre visszatérve, régebben sokat álmodtam hogy kigyulladt a házunk, meg ilyesmit. De régebben....Lehet ennek jelentősége?
Ezt kényszerbetegségnek hívják.Szőrnyű tud lenni.Én is tudom,évek óta szenvedek tőle,hol erősebben,hol nem annyira durván.Néha már megőrülök magamtól,mert elzárom a gázt,még a csövön a csapot is,bemegyek a szobába,lefekszem,aztán kis idő múlva felkelek,kimegyek,megnézem elzártam-e,majd újra és újra.A vízcsapokat már párszor ki kellett cserélni,mert olyan erősen meghúzom,hogy a menet nem bírja..újra és újra leelenőrzöm elzártam-e...ez kész téboly.
Elmegyek valahová,bezárom az ajtót,tudom,hogy bezártam,de mégis visszamegyek félútról megnézni hátha mégsem..
Észrevettem,ha lelkileg kivagyok,akkor erősebben művelem ezeket,ha topon vagyok és boldog vagyok akkor szinte nem is csinálom.
Ez a pánikbetegség egy formája,orvoshoz kell menni vele.
Bár rajtam a gyógyszerek nem segítettek,így magam próbálom kordában tartani a hülyeségemet mindenféle tompítószerek nélkül.
Munkanélküliként én is ilyen voltam, sőt sulisként is.
Mióta dolgozom, esküszöm úgy lefáradok, hogy azt mondom, "vagy elzártam a gázt, vagy nem, de én akkor sem kelek fel, ha itt égek össze, ha a világ borul össze akkor sincs erőm felkelni megnézni". Még bőgni is képes voltam, és hisztizni a páromnak hogy nézze meg. Aztán már nem érdekelt.
A hajvasaló még mindig a gyengém, azért képes vagyok bárhonnan visszafordulni. Amikor együtt megyünk valahova, kiérek a lépcsőházba, megtorpanok, párom már mondja, hogy "igen, kihúztad, megnéztem", mert tudja, hogy a hajvasaló nyugtalanít.
A villanyokkal is így voltam, mígnem egyszer kétnapos kirándulásról jöttünk haza, amikor észrevettük, hogy végig fel volt kapcsolva a fürdőszobában a villany. (és az a legfélelmetesebb, mert rossza a foglalat) De nem történt semmi baj. Innentől kezdve már ez sem zavar. Úgysem történik semmi, max nagyobb lesz a számla.
Amikor különösen stresszes időszakban vagyok, újra visszajön ez. Ilyenkor megyek el naponta tornázni, barátnőzni, és akkor lefáradok.
Még a nyelvtanulás is bevált. Olyan szinten szívja le az agyam, hogy nem marad hely a nyomasztó gondolatoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!