Úgy érzem, mintha mázsás súlyok lennének a mellkasomon. Egyszerűen gyenge vagyok. Mit tehetnék, hogy jobb legyen?
Hosszú, nehéz éven vagyok lassan túl, részletekbe nem mennék bele, az életemet kilátástalannak érzem, ami elismerem, az én sorozatos hibáim eredménye. Egyszerűen nem tudom mit csináljak, hiába próbálok változtatni, egyszerűen saját magamtól fizikailag akadályoztatva vagyok. Amint idegen emberek közé kerülök, a hideg ráz, rosszul vagyok, folyton úgy érzem néznek, rólam beszélnek, izzadok tetőtől talpig, hihetetlen szorongás tölt el. A mai állásinterjúm előtt többször úgy éreztem kidobom a taccsot, egész reggel hasmenésem volt, végigforgolódtam az éjjelt. A hétköznapokban is folyton rosszul érzem magam, folyamatosan szorongok, sokszor hosszú órákig sírok, vagy csak csendben ülök a szobában, kikapcsolt aggyal. Most, hogy végül felvettek az új munkahelyemre, egyszerűen nem tudom hogy fogom túlélni, végigbőgtem az egész délutánt, mert rettegek attól, hogy új emberek közé kerülök majd, és megint jönnek a rossz érzések. A tavasszal voltak elég durva pánikroham jellegű rohamaim, de miután egy időre stresszmentes időszakba keveredtem megszűntek... Mostanában megint előtört a rossz érzés, folyamatosan azon töröm a fejem, hogy itt hagyok mindent, és mindenkit, mert ez már sosem lesz jobb. Közben meg tudom, hogy élni akarok, és szeretném, ha a múlt hibáit kijavíthatnám, de nem megy, mindig ugyanoda jutok vissza, és érzem, felemésztem saját magam. Mit tehetnék? Mitől lehetne jobb?
22/L
EZt töltsd ki, és küldd el az eredményt. Ne irj oda hazugságokat, hiszen úgyis csak magadat csapod be :)
Kedvesem!
Jó hírem van a számodra! VAn segítég, nem kell tovább szenvedned!
Ahhoz, hogy elérd a segítséget az kell, hogy megkérd egyik barátodat, hogy kísérjen el a pszichiátriára. Elég lesz, ha az elején egyszer-kétszer elkísér valaki, utána már egyedül is el fogsz tudni menni.
A leírásod alapján pánikbeteg lehetsz, egy kiadós depresszióval megspékelve. De ez mamár nem jelenti azt, hogy szenvedned kell. Korszerű, jó hatásfokú gyógyszerekkel és pszichoterápiával kombinálva teljesen tünetmentessé válhatsz. De ahhoz el kell menned a dokihoz, hiszen a sültgalamb nem fog a szádba repülni! Ahogy írtad, hogy milyen kényelmetlenül érzed magad emberek között, meg hogy ülsz az ágy szélén és mozdulni se bírsz, majdnem elsírtam magam, mert ugyanezt éreztem én is annak idején. Szerencsére számomra ez már csak egy keserű emlék.
Ha holnap elmész a dokihoz, aki felírja a gyógyszereket, akkor kb egy hónap múlva már sokkal jobban leszel!
Sajnos a ma átlagembere még mindig valamiféle hisztériának tartja a depressziót és a pánikbetegséget. Biztos vagyok benne, hogy 10-20 év múlva már teljesen természetes lesz, hogy igenis vannak ilyen nyavalyák.
Ahogy beteg lehet az ember teste, úgy beteg lehet a lelke is. Erre ugyanúgy vannak gyógyszerek. Csak ezt ma még olyan nehezen érti meg az átlag.
Most az a legfontosabb, hogy mielőbb lásson orvos, és megkapjad a szükséges kezelést. De ehhez el kell menned! Sajnos a pánik és a depi nem múlik el csak úgy, magától. Ahogy egyre jobban eluralkodik rajtad a szorongás, úgy leszel idővel egyre magatehetetlenebb.
Gondolom ezt szeretnéd elkerülni. Hát akkor?
Csak rajtad áll, hogy ezt az ördögi kört megszakítsd. Kérj segítséget a szakavatottaktól!!!!!!!!!!!!!
Ne késlekedj, menj fel a Pszichiátria lapra most izibe, és keress egy szimpi dokit. Látod, az előző által ajánlott teszt is azt hozta ki, hogy súlyosan szorongó vagy. De fel a fejjel, van segítség, csak ki kell nyújtanod a kezed felé.
Nagyon sok szeretettel, egy gyógyult pánikos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!