Mitől érezhetném jobban magam?

Elég nehéz erről beszélnem, de megpróbálom kifejteni; Egy szerető családi hátterű, barátokkal megáldott tinédzser vagyok. Ennek ellenére azonban történt pár rossz dolog és eléggé túlterhelt vagyok. Sok dolgot nehezen fogadok el és mostanában nem vagyok valami boldog, legalábbis, ha egyedül vagyok. Majdnem egy héttel ezelőtt kipróbáltam a falcolást, de mivel a fizikai fájdalmat nem bírom jól nem vágtam mélyre(, már majdnem be is gyógyultak a hegek.) Másnap a haverok elvittek a suli pszihológushoz, mondván, hogy nem vagyok jól, mert vagdosom magam, és meg kellett ígérnem, többet nem csinálom. Tartottam is a szavam, hiába szerettem volna még csinálni.

Az a baj, hogy van pár tünetem ami eléggé idegesít és lehet van köze hozzá. Az egyik az hogy nagyon feledékeny vagyok, néha még a saját nevem is el tudom felejteni(, bár később azonban már ráeszmélek).

A másik az lenne, mint hogyha kívülről szemlélném magam, vagyis van bennem egy érzés, hogy valójában én nem én vagyok. Tudom ezt így nagyon nehéz elmagyarázni, de úgy tudnám elmondani mintha a lelkem egy másik testben ragadt volna, de annak saját tudata van és én nem tehetek semmit. Nagyon kellemetlen és nem tudom hogy nyomjam el.

Édesanyámmal élek és kiderült, hogy koronavírus pozitív. Így még febr. 19-ig itthon kell maradjak. Nem tudom elvonni a rossz érzéseket a barátokkal töltött idővel. Esténként mindig elvonulok a szobámba és sokáig fent vagyok, ilyenkor nagyon magányosan érzem magam és méginkább fel szeretném vágni az ereim, csak az a gond, hogy a szüleim elvették a sniccerem. Nem tudom mit csináljak nappal, mert a anyukám eltiltott a PCtől meg a telefonomtól is a falcolás miatt. Volna valakinek valami ötlete, hogy hogyan érezhetném magam jobban?