Mi a különbség a táplálékintolerancia és az ételallergia között?

Sajnos nem tudom, hogy mi a különbség, pedig a kezdetén rengeteget olvastam utána. Annyit tudtam meg, hogy egyik sem gyógyítható valamivel, pusztán azt kell kerülni, ami problémát okoz.

Ami halált is okozhat, azt pláne.

Azt kérdezted, kihez kell fordulni: gasztroenterológushoz.

A fiam orvosa nem volt túl segítőkész, és azóta sem ment el másikhoz. Nem eszi az allergéneket, és jól van, nem érdekli más.

De ha jobban belegondolsz, nem számít, mi a különbség (a kettes megfogalmazta, lehet, hogy igaza van), mert nem eheted, ami árt.

A kocsiba se töltesz étolajat, vagy a benzinesbe dízelt, a fabútort se takarítod hipóval... nem azt keresed, hogy tehetnéd meg. Tudod, hogy nem jó nekik, nem csinálod.

A szervezeted nem akarja ezeket, nem meggyógyítani kell, hanem elfogadni, és örülni, hogy tudod, és el tudod kerülni, ami árt.

Nekem is kellett ehhez pár hónap, de már így gondolkodom.

Azért követem a bejegyzésed, mert ha valaki itt megmondja a tutit, engem is érdekel továbbra is, de már nem görcsölök rajta.

Nekem kell rá főzni egyelőre, nem könnyű. 🙂

Egy kolléganőm mesélte, hogy neki intoleranciát mutattak ki a tejre, és pár gabonára, a mandulával és a szójára is. Csak a kókusztej maradt alternatívaként. Tejjel itta a kávét, és leszokott róla, mert úgy nem ízlett neki.

Aztán 7 év múlva csináltatott egy vizsgálatot, és már nem mutatott kő semmit a tejen kívül, a többi elmúlt.

Talán ez a válasz, az intolerancia elmúlhat. De csak így, ha nem terheled a szervezeted azzal, ami árt.

Ennyit tudtam neked megfogalmazni.🙂

Nem mai a poszt, de miután senki nem írta le a helyes választ, hátha még jól jön...

A GASZTROENTEROLÓGIA a belgyógyászatból önállósodott orvosi szakterület, ami az emésztőrendszerrel, illetve annak betegségeivel foglalkozik.

Az ALLERGOLÓGIA azokkal a betegségekkel foglalkozik, amelyeket a szervezet az immunrendszer túlzott reakciója vált ki.

Az ALLERGIA az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

TÜNETEI:

- szénanátha (orrváladékozás, tüsszentés, könnyezés).

- asztmás tünetek (nehézlégzés, köhögés, sípolás, ha a légutak teljesen elzáródnak, a fulladás halálhoz vezethet).

- hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.

- ekcéma, bőrpír, duzzadás.

- anafilaxiás sokk. Ebben az esetben az immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai mediátor szabadul fel, ami sokkos reakcióhoz vezet. Ez az állapot kezelés nélkül (esetenként kezeléssel is) rövid időn belül halálhoz vezethet.

KEZELÉSE: az allergének kerülése; tüneti kezelés antihisztamin vagy kortizon tartalmú gyógyszeres készítményekkel, anafilaxiás sokk esetén adrenalin injekcióval. A gyerekkori allergiák időnként elmúlhatnak.

KIMUTATÁSA: IgE antitestes vizsgálatokkal (nutritív, molekuláris stb.), eliminációs diétával. A sok helyen elérhető IgG tesztek (Pl. Foodtest220) semmire nem valók, nem alkalmasak diagnosztizálásra, az összes szakmai szervezet tiltakozik ellenük, mégis szabadon végezhetik, sok-sok pénzért.

Az ÉTELINTOLERANCIA többféle lehet:

- A LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG egy feldolgozási zavar, a laktóz (tejcukor) lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje a szervezetben. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. Nem összetévesztendő a tejfehérje-allergiára, amikor a tejben lévő kazein vált ki allergiás reakciót!

TÜNETEI: gyomorgörcs, puffadás, felfúvódás, hasmenés, fejfájás, kimerültség, idegesség, alvászavar, akné, ekcéma, stb. A tünetek erőssége az elfogyasztott laktóz mennyiségével arányos.

KEZELÉSE: laktózmentes diétával, ill. a laktáz enzim tabletta formában pótolható étkezés előtt.

KIMUTATÁSA: Hidrogén-kilégzéses és genetikai vizsgálattal.

- A CÖLIÁKIA (autoimmun gluténérzékenység) egy elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható. A cöliákiát a gluténnal (a búzában, a rozsban és az árpában található fehérje) szembeni immunológiai intolerancia okozza az arra genetikailag hajlamos egyénekben. Ezek a fehérjék ellenállnak az emésztőenzimeknek, majd a bélbe jutva a szöveti transzglutamináz enzim módosítja őket és az immunrendszer aktiválásán keresztül helyi gyulladásos reakciót okoznak, ami hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok eltűnéséhez vezet, ezáltal csökken a felszíváshoz rendelkezésre álló nyálkahártya felület. A tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki. Nem összetévesztendő a búzaallergiával, ami allergiás tüneteket vált ki a betegekből.

TÜNETEI: változatosak lehetnek: hasmenés, székrekedés, puffadás, étvágytalanság, fogyás, kínzó hasi fájdalom, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása, alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, hajhullás, gyakori vetélés, alsóvégtagi vizenyő, bőrgyógyászati tünetek, depresszió, a pubertás késése, stb, de lehet teljesen tünetmentes is. Kezeletlen betegség esetén jelenősen fokozódik a vékonybélben előforduló rosszindulatú tumorok kockázata. A tünetek erőssége az elfogyasztott glutén mennyiségétől független, a kóros immunválasz egészen csekély glutén jelenlétére is beindul, és ugyanúgy pusztít, mint nagyobb mennyiségű glutén bevitelekor - így a cöliákiásoknak az esetlegesen gluténnal szennyezett ételt is kerülniük kell.

KEZELÉSE: élethosszig tartó diétával. A cöliákia nem múlik el a diéta hatására, csak amíg nem kerül glutén a szervezetbe, addig nem indul be az autoimmun folyamat.

KIMUTATÁSA: labor (ttg IgA, ttg IgG, EMA IgA, EMA IgG) és vékonybél biopszia.

- Az NCGS (nem cöliákiás gluténérzékenység) a cöliákiával megegyező tüneteket okoz, ellenben nem roncsolja a vékonybelet, ezért biopsziával nem mutatható ki. Pontos oka és lefolyása egyelőre kevésbé ismert, így egylőre gyógymód sincs rá. Lényegesen több ember érint, mint az autoimmun eredetű gluténérzékenység, a becslések szerint itthon 7-12 százalék a gyakorisága.

KEZELÉSE: élethosszig tartó diétával. Betegenként eltérő, hogy mekkora mennyiségű glutén okoz tüneteket.

KIMUTATÁSA: Ha a biopszia eredménye negatív, de cöliákiára jellemző tünetei vannak a betegnek, amik a glutén elhagyásától elmúlnak, akkor NCGS-ről beszélünk.

Nem egy tudományos oldalt másoltam ide, kb. egy órája gyűjtögetem neked össze a releváns információkat, hogy minél teljesebb legyen a kép - kicsit kevésbé arrogánsan is reagálhatnál, ha valaki segíteni próbál.

A kérdésedben részletesen szeretted volna megismerni a kórképeket, a tüneteket, a fiziológiailag lejátszódó folyamatokat és a kezeléseket, ezért részletesen leírtam mindent, pontokba szedve, hogy könnyebben össze tudd hasonlítani - ha nem értesz valamit, kérdezz.

Az ételallergiáról az első részben írtam, ALLERGIA címszó alatt - mindenféle allergia esetén ugyanaz a folyamat játszódik le a szervezetben, ezért nem emeltem ki, hogy ételallergiáról, vagy más (pl. pollen, macskaszőr, stb.) allergiáról van szó.

Konkrétan a kettő (ételallergia és ételérzékenység) közötti különbségről nem lehet beszélni, mert az ételérzékenység többféle probléma összefoglaló neve, amik teljesen eltérő folyamatokat jelentenek, ezért a leggyakoribbakat (CÖLIÁKIA, NCGS és LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG) külön-külön kifejtettem.

De akkor összehasonlítva a különbségek, próbálom érthetőbben megfogalmazni:

1. FIZIOLÓGIAI FOLYAMATOK különbségei:

Az ALLERGIA az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. (Vagyis veszélytelen anyagra tévesen úgy reagál a szervezet, mintha pl. méreg lenne, ezzel maga idézi elő az esetenként veszélyes tüneteket, hogy semlegesítse a bejutott anyagot.)

A LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG egy feldolgozási zavar, amit a laktóz (tejcukor) lebontásához szükséges laktáz enzim hiánya okoz. (Vagyis nem tudod feldolgozni a tejcukrot.)

A CÖLIÁKIA egy súlyos autoimmun betegség, amelynél az autoimmun folyamatot a glutén jelenléte indítja be. Tulajdonképpen a szervezetünk ellen fordul az immunrendszerünk (aminek a feladata pont a szervezet védelme lenne), és tönkreteszi a bélnyálkahártyát, a bélbolyhokat, így felszívódása zavart, hiánybetegségeket okoz, hosszú távon a bélrendszer daganatos megbetegedéséhez vezet. (Vagyis tönkreteszi az emésztőrendszeredet, és ezáltal a legkülönfélébb problémákat okozza, melyek maradandóak és idővel végzetesek is lehetnek.)

2. TÜNETEK különbségei:

A tünetek hasonlóak is lehetnek, pl. ekcémás, gyulladt bőrtüneteket, hányást okozhat ALLERGIA és a különböző ÉTELÉRZÉKENYSÉGEK is. Hasmenést okozhat LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG, CÖLIÁKIA és NCGS is. A csalánkiütés, szemduzzanat, anafilaxiás sokk viszont csak ALLERGIA esetén fordul elő, míg a vékonybél csak a CÖLIÁKIA miatt károsodik.

ALLERGIA esetén a legkisebb mennyiség is azonnali tüneteket válthat ki. LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG esetén a tünetek erőssége az elfogyasztott laktóz mennyiségével arányos.

CÖLIÁKIA esetén van egy határérték, aminél jellemzően beindul az autoimmun folyamat (20 mg/kg), de ez egyéni érzékenységtől függően változhat. Ha beindul a folyamat, a tünetek erőssége az elfogyasztott glutén mennyiségétől független.

Az ALLERGIA tünetei gyorsan jelentkeznek, súlyos esetben halálhoz is vezethetnek, de sikeres kezelés hatására a kezelés után maradéktalanul elmúlnak.

A LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG bélrendszeri tünetei nem sokkal a laktózfogyasztás után jelentkeznek, ha további laktóz nem kerül a szervezetbe, max. 1-2 napon belül maguktól, maradéktalanul elmúlnak.

A CÖLIÁKIA tünetei jelentkezetnek közvetlenül a fogyasztás után is, de akár egy nappal később is, sőt előfordul, hogy nincsenek észrevehető tünetek, csak a bélbolyhokat pusztítja szépen csendben. A károsodás nagyon lassan gyógyul, akár hónapokig is eltarthat, huzamosabb terhelés esetén maradandó is lehet.

3. ELMÚLHATNAK?

A gyerekkori ALLERGIA esetenként kinőhető, de csak ritkán, többnyire élethosszig tart.

A LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG többnyire nem múlik el, sőt sok esetben csak felnőtt korban alakul ki. Kivéve, ha a cöliákia miatt csökkent a laktázenzim mennyisége - ebben az esetben a gluténmentes diáta mellett egy darabig laktózmentest is kell tartani, de a laktóz idővel visszavezethető az étrendbe.

A CÖLIÁKIA soha nem múlik el, de szigorú diétával elkerülhetőek a tünetek.

4. KEZELÉS különbségei:

Mindegyik probléma ellen a leghatásosabb módszer az élethosszig tartó diéta.

ALLERGIA esetén tüneti kezelés lehetséges antihisztamin vagy kortizon tartalmú gyógyszeres készítményekkel, anafilaxiás sokk esetén adrenalin injekcióval.

LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG esetén megelőzhetőek a tünetek laktázenzim bevételével, de utólag nincs gyógymód a tünetek kezelésére, meg kell várni, amíg maguktól elmúlnak.

CÖLIÁKIA esetén csak a diéta segít, semmilyen utólagos kezelés nincs, és diétahiba esetén hónapokig is tarthat, mire regenerálódik a vékonybél.

5. ORVOS, VIZSGÁLATI MÓDSZEREK különbségei:

Akár allergológushoz, akár gasztroenterológushoz fordulsz, ki fogják deríteni, mi a problémád - a tünetek alapján nem feltétlenül lehet megmondani, hogy melyikben vagy érintett, csak vizsgálatokkal, így bármelyikhez mész, foglalkozni fog veled (sőt sok esetben a szakorvos gasztroenterológus ÉS allergológus is).

Egyébként ALLERGIÁVAL elsősorban az allergológus szakorvos foglalkozik, IgE antitestes vizsgálatokkal (nutritív, molekuláris stb.), eliminációs diétával mutatja ki.

LAKTÓZÉRZÉKENYSÉGGEL inkább gasztros doki, hidrogén-kilégzéses és genetikai vizsgálattal tudja kimutatni.

CÖLIÁKIÁT a gasztros doki tudja kimutatni, vérvétel és vékonybél biopszia együttes eredménye kell hozzá.