Miért asztmás olyan sok ember, amikor annyi levegő van a földön?

Valójában az asztmák többsége pszichoszomatikus betegség, ami azt jelenti, hogy mélyen húzódó traumák feldolgozatlansága váltja ki mentális úton. Magára az asztmára kell egy genetikai hajlam is (akinél nincs hajlam, annál más úton jelentkezik a mentális hatás). Ugyanakkor kell egy kiváltó tényező is (pl. az említett légszennyeződés), amelyre az évek során folyamatosan ráérzékenyülünk, tehát már kisebb méretű hatás is kiváltja.

Korunkban a nyugati civilizációban megnövekedett, és mára már kritikussá vált a traumatizáltság, amely pszichés úton, kicsi gyerekkorban kezdődik el, többnyire a szülőktől "elkapva". Dr. Máté Gábor (Kanadában élő magyar orvos, magyarul könyvei is jelentek meg) figyelmeztet arra, hogy a traumáinkat - anélkül, hogy tudnánk róla - átadjuk gyermekeinknek, s mi is a szüleinktől kaptuk azokat, tehát NEM határozható meg felelős, tévedés bárkit is okolni azokért, mert nincs szó szándékosságról.

Egyéb traumák a környezetből erednek (lehet az egy főnök, vagy egy partner, de lehetnek események, pl. egy háború, vagy egy baleset, vagy egy járvány). S az ebből kialakult mentális sérüléseinket adjuk a környezetünknek tovább, nem is gondolván mit teszünk.

Egy olyan korba értünk, amelyben ez elhatalmasodott az emberiség egy régiójában, és az asztmán kívül számos formában tör elő (Dr. Máté Gábor is megerősíti azt amit Dr. Hamer már 30 évvel ezelőtt felfedezett: daganatok, szklerózis multiplex, Alcheimer kór, emésztőrendszeri bajok, stb. stb. lehetnek a következmények).

Az új kutatások felismerték a hatásmechanizmus mögötti rendszert, melyben a testünk biokémiai, hormonális, immunológiai, és agyi működésű folyamatok a hunyók. 2018 óta publikálják a civilizációnkban elhatalmasodó, és ma még nyilvánosan el nem ismert függőségeket (különösen a digitális világ területén), amelyek ugyanúgy működnek mint pl. a drog. Valójában a jóléti létmód generálta mindezt ki úgy, hogy a jólétben mégis boldogtalannak érezzük magunkat. Ebből talán kijelenthető, hogy a jólét is egy trauma, melynek hosszú távú hatása civilizációs katasztrófához vezet (paradox, de így van), s ennek csak egy része az említett betegségek.

A levegő nagyon szennyezett, és éppen ott leginkább, ahol sok ember él. Autók, gyárak, fűtés, a hulladék égetéssel történő megsemmisítése, mind hozzájárul.

Az ivóvízben is sok a gyógyszer, vegyszer maradék.

Nagyon szennyezettek az élelmiszerek (szennyezés alatt a belekevert mindenféle vegyszereket értem, továbbá az alapanyagokban lévő egyre növekvő mennyiségű permetszert, az állatokkal etetett gyógyszereket, tápokat értem).

Végül az elkényelmesedett, mozgáshiányos élet is rátesz egy lapáttal.

Nem szabadna nagyüzemileg gyártott élelmiszert fogyasztani. De ha nem nagyüzemileg gyártanák, nem lenne elég mindenkinek. Róka fogta csuka esete.

Túl sokan vagyunk, az emberek meg egyre inkább városba tömörülnek, ami tovább növeli a kitettséget. És ehhez még hozzájön a cégek profitmaximalizálási törekvése.

Az 5-os hozzászólása szépen elmossa ezeket a problémákat, megpróbálja elfogadhatóvá tenni a mai életmódot. Részben igaza van, de a fő ok ahogyan élünk, a túlszaporodás, és a Föld erőforrásainak túlzott kihasználása.

A várható civilizációs katasztrófában teljesen igaza van.